Befejeződött az EU-csúcs Brüsszelben

A brüsszeli EU-csúcs második, befejező napjának középpontjában az Európai Unió közös gazdaságfejlesztési programja, a lisszaboni stratégia állt. Az állam-és kormányfők egyetértettek abban, hogy szükség van a szolgáltatások európai piacának megnyitására. Az Európai Unió vezetői jóváhagyták, hogy a csatlakozási tárgyalásokat későbbre halasszák Horvátországgal.

Az Európai Unió közös gazdaságfejlesztési programjának, a lisszaboni stratégiának szentelt üléssel kezdődött a brüsszeli EU-csúcs második, befejező napja.

Az Európai Unió a 2000 márciusi lisszaboni csúcsértékezleten döntött arról, hogy nagyszabású gazdaságfejlesztési programot indít be, amelynek célja, hogy az EU 10 éven belül a világ legversenyképesebb térségévé váljon. A lisszaboni stratégia újragondolásának eredményeként három prioritást jelöltek meg az EU vezetői: a tudásra és innovációra, mint a fenntartható növekedés motorjaira épülő versenyelőnyök megteremtése; vonzó befektetési célponttá és munkahellyé kell tenni Európát gazdasági, szociális és környezeti szempontból egyaránt; több munkahelyet kell teremteni a szociális kohézió érdekében.

Az elkövetkező három évben minden tagország elkészíti nemzeti reformprogramját; az unió ezzel párhuzamosan megvalósítja a Lisszaboni Közösségi Programot, amely tíz csomagból álló akcióterv lesz. A program a társadalom egyes csoportjaira –fiatalok, álláskeresők, családok, átképzésre vállalkozók, iparban dolgozók, kisvállalkozók, feltalálók és kutatók – lebontva is meghatároz célokat, teendőket.

Az EU-csúcson az állam-és kormányfők jóváhagyták a stabilitási és növekedési paktum reformját, valamint egyetértésre jutottak abban, hogy szükség van a szolgáltatások európai piacának megnyitására, de csak oly módon, hogy közben ne sérüljön az európai szociális modell.

– A szolgáltatatási piacok megnyitásának napirenden kell maradnia, mert enélkül nincs esély az európai versenyképesség javítására, a lisszaboni program végrehajtására – mondta Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, az unió soros elnöke. Mint mondta, vannak jogos aggodalmak egyes régi tagállamokban, hiszen az új tagországokban alacsonyabbak a bérek, kisebb költséggel működtethetők a vállalkozások. Juncker azonban Luxemburg példáját idézte, ahol a helyi munkaügyi törvények szerint, ha egy külföldi vállalat Luxemburgban végez szolgáltató tevékenységet, csak az ottani munkajogi szabályokat alkalmazhatja, és nem fizethet kevesebbet a luxemburgi minimálbérnél.

Juncker szerint sok más módosítást kell még végrehajtani a kerettörvény-tervezeten. Az pedig még kérdéses, hogy sikerül-e megállítani Franciaországban az Európa-ellenes hangulat terjedését.

Az Európai Unió vezetői emellett arról is döntöttek, hogy konzultációkat kezdenek Horvátországgal és a nemzetközi bírósággal a horvát háborús bűnösök kiadásáról, ugyanakkor jóváhagyták, hogy a vitás ügy miatt halasszák későbbre a csatlakozási tárgyalásokat Zágrábbal.

Josep Borrell, az Európai Parlament elnöke bejelentette: az EP ellenőrizni kívánja Románia európai uniós felkészülésének folyamatát a csatlakozásig. Az unió parlamentje április 13-án szavaz arról, beleegyezik-e a csatlakozási szerződés aláírásába.

Gyurcsány: Egészséges a magyar gazdaság

Gyurcsány Ferenc az EU csúcson a magyar gazdaságot egészségesnek és középtávon is fenntarthatónak minősítette. A magyar kormányfő utalt arra, hogy a csúcs jóváhagyta a stabilitási és növekedési paktum reformját, s ez Magyarország számára lehetővé teszi, hogy a magánpénztári befizetésekkel a 2004-et követő 5 éven keresztül folyamatosan csökkenő mértékben a költségvetési hiányt korrigálni lehessen. Az elfogadott álláspont Magyarország sikerét jelenti – hangsúlyozta.

Gyurcsány Ferenc úgy vélte: ezzel a számítással az idei költségvetési hiány a maastrichti célok közelébe érkezett, azaz 3,6 százalék lesz. Emellett a magyar gazdasági növekedés mértéke 4 százalék körül alakul, az infláció 3 százalékot alig meghaladó, a bruttó nemzeti össztermékre vetített államadósság mértéke pedig 60 százalék alatt lesz az idén is – jelentette ki.

A Fidesz szerint Gyurcsány Ferenc nincs tisztában a magyar gazdaság valós helyzetével. Dicshimnuszokat zeng a magyar gazdaságról, míg a tények egészen más képet mutatnak – reagált a nagyobbik ellenzéki párt a kormányfő brüsszeli kijelentéseire. A Fidesz emlékeztetett: az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint Magyarország egyetlen feltételt sem tud teljesíteni a maastrichti kritériumok közül, és ezzel egyetlen a tavaly csatlakozott országok között. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása alapján hazánk központi költségvetési deficitje február végére elérte az éves hiány több mint 54 százalékát – hívta fel a figyelmet a Fidesz.

(Forrás: Magyar Rádió, MTV Teletext, eurohírek.hu, hirado.hu)