Tegnap kétezer narancssárga színekkel felvonuló ember tüntetett Moldávia fővárosában, Kisinyovban tulipánokat osztogatva, demokráciát követelve és azt skandálva, hogy az ország csatlakozzon az Európai Unióhoz és lépjen be a NATO-ba.
Látva a történteket az „eurokommunista” Vlagyimir Voronyin, aki 2001 óta tölti be a Moldovai Köztársaság elnöki tisztségét, úgy döntött: kihasználja a már-már forradalmi hangulatot és „felhúzta” a narancsszínű zászlót, hasonlóan elődeihez Grúziában és Ukrajnában. Kijelentette, hogy országa függetlenné szeretne válni Moszkvától, majd gyors tárgyalásokba kezdett Viktor Juscsenko ukrán államfővel és Mihail Szaakasvili grúz elnökkel.
A moldáv liberálisok szerint nevetséges, hogy Voronyin magára kívánja ölteni a forradalmár szerepét, hiszen aki ismeri őt és tudja hogyan irányítja az embereket, az tudja, hogy mindezt csak a hatalom megőrzéséért teszi, nem pedig meggyőződésből. A kommunisták mindezt cáfolják, mondván: őket az a nép választotta a hatalomba, amely most változásokat követel, ők pedig ezt megadják a lakosságnak.
Bár a Kreml mindig is tisztában volt Voronyin megbízhatatlanságával, most mégis furcsának tartják, hogy éppen Moldávia lesz az az állam, amely kiegészíti az „anti orosz csoportot”. Az elmúlt napok eseményei pedig nem hagynak kétséget afelől, hogy a moldáv politikus készül valamire, ugyanis két napja Kijevben tartott megbeszéléseket Jucsenkóval, tegnap pedig Kisinyovban Szaakasvilivel. Mind a hárman egyetértettek abban, hogy fel kell újítani az együttműködést Üzbegisztánnal és Azerbajdzsánnal, akikkel az utóbbi időben jelentősen meglazult a kapcsolat. Amennyiben Ilham Aliyev azeri elnök egyetért a politikusokkal, úgy újraéledhet a GUUAM, amely egy közös gazdasági-politikai tömb lenne az említett országok részvételével és amely így ellenfele is lehetne a későbbiekben az Egységes Gazdasági Térrel és a FÁK egészével is – írja írta a Novije Izvesztyija.
Egyes információk szerint a három politikus aláírt egy térkép a fekete lyukakról nevezetű dokumentumot, amely a krízis közelébe jutott zónák válsághelyzetére kíván megoldást találni, úgy mint Abházia, Dél-Oszétia és a Dnyeszter Menti Köztársaság. Az utóbbi területből egy részt Moldávia egyébként a magáénak vall, ám itt főleg orosz ajkú lakosság él, mindez ráadásul az ukrán határ mellett helyezkedik el. A terület miatt már több éve konfliktus van a Kreml és Kisinyov között. Moszkvában korábban meg is orroltak Voronyinra, mert az elnök visszatáncolt a Moldovából kiszakadt Dnyeszter Menti Köztársaság jövőjét és az ott szolgáló orosz békefenntartók sorsát szabályozó orosz rendezési javaslat elfogadásától.
A Kommerszant című lap szerint Moszkva a hibás történtekért, hiszen alárendelt partnereiként kezeli még mindig a volt szovjet köztársaságokat. Ez a politika szemlátomást olyan csapást mért a FÁK-ra, amely halálosnak bizonyulhat – feltételezte.
Voronyin mellesleg nem csak Ukrajna és Grúzia támogatását élvezi, ugyanis elmondása szerint az Európai Unió és az Egyesült Államok képviselői reményüket fejezték ki, hogy a vasárnapi választások demokratikusak lesznek és tiszták. – Kész vagyok mindent megtenni ezek érdekében – hangsúlyozta a politikus, akit korábban az EU még nem igazán tartott szalonképesnek kommunista volta miatt. Voronyin a felmérések szerint a lakosság 70 százalékának élvezi a támogatását.
Moldáviának a statisztikák szerint négymillió 300 ezer lakosa van. Ez elmúlt két évben több mint egymillióan vándoroltak el az államból, főleg a fiatalok és a nők – modta Andrej Csernye, a Moszkvában élő emigránsok szervezetének vezetője, aki szerint Voronyin vándornéppé változtatta a moldávokat és elfelejtette, hogy az oroszok az ő testvéreik.
origo.hu
Halálos trópusi betegség ütötte fel a fejét Magyarországon, riadót fújtak az orvosok
