A tíz-, húsz-, de akár százmilliós orvosi műhibaperek ma már nem számítanak szenzációnak. De vajon a betegek érdekei, vagy inkább az ügyvédi haszon reménye tereli jogi útra az orvosi műhibákat? Tény, hogy egy-egy „bizonytalan előzményű” kórházi halálesetnél szinte azonnal ügyvédek nyilatkoznak, és „karolják föl” a hozzátartozók ügyét. Az orvosi műhibaperekben a kártérítés harminc-ötven százalékát is kifizethetik a páciensek ügyvédi munkadíjként. A szakma szerint a harminc százalék fölötti díjazás etikátlan.
Nemrég egy konferencián arról kérdeztek egy ügyvédet a hallgatók, milyen jutalékért védi ügyfeleit. Harminc-ötven százalékos díjazásról szólt a válasz. Kórházi berkekben köztudott: a patológiákon „beépített” emberek adják a tippeket. Ha egy „különös” haláleset történik, azonnal ott terem a „területileg illetékes” jogász is, hogy képviselje az ügyet. A kórházi vezetők a kárigények limitálását sürgetik: szerintük ugyanis tarthatatlan, hogy egy-egy orvosi hiba csőddel fenyegesse intézményüket.
Harmat György, a Madarász Utcai Gyermekkórház vezetője szerint alapvető gond, hogy a felperesnek nincs igazán mit veszítenie. A szakértői díjazások alakulása viszont már elgondolkodtató.
– A hivatalos orvosszakértők fizetsége annyira nevetséges – legfeljebb pár ezer forintot kapnak -, hogy honoráriumukat sokszor fel sem veszik – mondja a kórházszövetség szakértőjeként is illetékes orvos. Eközben a felperesek ügyvédei magánszakértőket bíznak meg, akár több százezer forintért, hogy kárigényüket alátámasszák.
– Ha egy drága autót totálkárosra törnek, vagy egy raktár porrá ég, több tízmilliót fizethet a biztosító, amikor viszont egy gyerek orvosi hiba miatt agysérüléssel jön a világra, és ezért ugyanekkora kárigénnyel élnek a szülők, mindenki felháborodik – mondja dr. Szűts Péter ügyvéd, aki szerint sem az eljárásnak, sem a honoráriumnak nincs köze az igény nagyságához. – Minden esetben az ügyfél és az ügyvéd közötti megállapodás kérdése, mekkora díjazást kap a kolléga, ennek legfeljebb a megbízási szerződésről szóló jogszabály szab határt, amely a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányosságából indul ki. Feltűnő aránytalanság címén akár utólag, az ügyvédi munka láttán perelhet a megbízó. Sok múlik azon, menynyi időt töltenek el, hány szakértői véleményt kérnek a kollégák, és azon is, hogy a per meddig húzódik.
Szűts Péter – több jogászkollégájával együtt – úgy véli: 15, különleges esetekben legfeljebb a 30 százalékos díjazás lehet a felső határ. Ennél magasabb összeg morálisan elfogadhatatlan, ahogy az is, hogy bárki megkeresse a leendő ügyfeleket. Annak ellenére, hogy sokan minden esetben kérnek fizetséget, Szűts szerint szerencsésebb, ha csak megnyert per után kérik a pénzt. Akkor viszont már nem illik változtatni az összegen.
– Az előre kialkudott százaléknak függetlennek kell lennie a megítélt összeg nagyságától – mondja az ügyvéd.
Az esetek közel 80 százalékában egyébként a betegnek ad igazat a bíróság. Az egészségügyi tárca becslése szerint ma évente körülbelül háromszáz műhibaper indul Magyarországon. A most folyó perekben összesen mintegy 1,3 milliárd forint a kártérítési követelés. Az itthon műhibaperben eddig megítélt legnagyobb kártérítési összeg százmillió forint volt.
Forrás: Népszabadság
origo.hu
Lánczi Tamás az Origónak: Az átláthatósági törvény nem érinti a sajtószabadság és a szólásszabadság kérdését
