Az április végén lezajlott Bunda fedőnevű akció keretében megvizsgált cégeket azzal vádolják, hogy bűnszervezet keretében legalább 1500 magyar munkavállalót hoztak be Németországba, akiket ott – a munkaügyi, társadalombiztosítási és adószabályokat megsértve – dömpingáron foglalkoztattak. Német vélemény szerint olyan fantomcégekről van szó, amelyek Magyarországon nem végeznek gazdasági tevékenységet, s az a céljuk, hogy Németországba szervezzenek olcsó munkaerőt. Tavaly április végén már volt egy hasonló akció, amely ugyancsak több tucat magyar céget érintett.
Az érintettek eközben úgy vélik, koholt vádak alapján próbálják tevékenységüket ellehetetleníteni; miután sok cégről van szó, felmerül a gyanú: a német piacon működő magyar vállalkozások szisztematikus letarolása a cél. A vállalkozók elfogadhatatlannak tartják, hogy a német szervek felülbírálhassák a magyar hatóságok által kiadott bizonylatokat, és így fantomcégnek minősítsenek olyan vállalkozásokat, amelyek az OEP igazolása szerint régóta tevékenykednek.
Az Európai Bizottság belső piaci főigazgatósága szerint teljesen elfogadhatatlan, hogy egy tagország hatóságai ilyen hozzáállást tanúsítanak egy másik tagállam hivatalos szervei által kiállított igazolással kapcsolatban. A Nemzetközi Vállalkozók Egyesülete tavalyi panaszára küldött válaszban ugyanakkor azt is kifejtik a brüsszeli illetékesek, hogy sem a bizottság, sem valamely más szerv nem kapcsolódhat be döntőbíróként vagy békéltetőként az ügybe; a külföldi igazolások elbírálása ugyanis közösségi szabályozás híján az egyes tagországok joghatósága alá tartozik.
(Tőzsdefórum.hu, Világgazdaság )
origo.hu
„A két lány nagyon máshogy éli meg ugyanazt” – Rebeka és Lia egy ritka betegséggel küzd
