Felemás uniós tapasztalatok

Sem a túlzott félelmek, sem a túlzott várakozások nem váltak valóra – értékelték egy éves uniós tagságukat a „Visegrádi országok” szakszervezeti vezetői. Bár a problémák - magas munkanélküliség, a gazdasági növekedéstől elmaradó bérek, mélyülő társadalmi különbségek - közösek, Magyarországhoz képest sok területen jobb a helyzet a környező országokban.

Sem a túlzott félelmek, sem a túlzott várakozások nem váltak valóra – így értékelték egy éves uniós tagságukat a témáról szóló budapesti konferencián a „Visegrádi országok” szakszervezeti vezetői. A cseh, a szlovák, a lengyel munkavállalók és képviseleteik alapvetően ugyanazokkal a problémákkal néznek szembe, mint a magyarok: magas munkanélküliség, alacsony foglalkoztatottság, a gazdasági növekedéstől elmaradó bérek, mélyülő társadalmi különbségek, a nyugdíj és az adó-rendszer, valamint az egészségügy – többek által idézőjelbe tett – refomja.

Országonként persze más, Magyarországhoz képest pedig sokszor jobb a helyzet: a cseh érdekvédők 4 százalékos gazdasági növekedésről, 2-3 százalékos inflációról, reálbéremelkedésről, és arról számoltak be, hogy résztvehettek és bele is szólhattak a reform-folyamatokba. Lengyelországban és Szlovákiában is inkább pozitívként értékelik az egy éves uniós tagságot, utóbbi ország érdekvédői azt kifogásolták, hogy számos kérdésben már nem a hazai törvénykezés rendelkezik. Bár adóreformja, egykulcsos adórendszere miatt a versenyképességgel kapcsolatban pozitív példaként emlegetik szlovákiát, az ottani szakszervezetek tapasztalata szerint a változások éppen a munkavállalók, és a nyugdíjasok számára volt kedvezőtlen. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke ki is jelentette: nem támogatják az egykulcsos adórendszer tervezett bevezetését.
Érdekérvényesítő képességükkel kapcsolatban a cseh szakszervezeti vezetők úgy fogalmaztak: az egyre több külföldi tulajdonú cégeknél nyilván nem lehet mindig sztrájkolni. Nemrég azonban egy külföldi autógyátó vállalatnál munkaügyi konfliktus alakult ki, és a sikeres demonstráció után hétszázan léptek be a szakszervezetbe. – A taglétszám növelésére akciókészség és markáns tárgyalás a legjobb módszer – jegyezték meg. A szlovák érdekvédők úgy fogalmaztak, hogy míg a nyugat-európai szakszervezetek száz év óta, addig a kelet-európaik tizenöt éve harcolnak a kapitalizmus ellen, így kevesebb tapasztalatuk van az újfajta érdekérvényesítésben.

Ismert: az MSZP-SZDSZ kormány munkavállalóknak tett legtöbb ígérete – munkaidő csökkentés, folymatos bérfelzárkóztatás, 3-400 ezer új munkahely teremtése stb – nem valósult meg. Tömeges elbocsájtásokra került sor az állami tulajdonú vállalatoknál és a közszférában – ahol a tavalyi 13. havi fizetést is elvették – ám az Orbán-kormány alatt oly éber szakszervezetek eddig egyetlen alkalommal hírdettek komoly sztrájkot, demonstrációt.