Magyarország hatodik a globalizációs ranglistán

A magyar gazdaság nemzetközi integráltsága alapján a világranglista hatodik helyét foglalja el; hazánk után Horvátország, Szlovákia, majd Svájc következik. Az első helyet az összesített globalizációs ranglistát is vezető Szingapúr foglalja el, majd a tavalyi abszolút győztes, Írország következik – derül ki az AT Kearney és a Foreign Policy magazin most kiadott elemzéséből.

A vezetési tanácsadó cég a világ 62 országában vizsgálja a globalizáció mértékét 12 kategória alapján. Ezeket négy nagyobb csoportba – a kereskedelmi kapcsolatokat és a működőtőkebeáramlást lefedő gazdasági, továbbá a technológiai, a személyes és a politikai integráció alá – sorolják a szakemberek. Utóbbi három kategóriában általában alacsony helyezéseket kapott Magyarország; egyedül a nemzetközi szerződéseket és a külföldi utazásokat tekintve került az első tízbe, ám ezek nem voltak elegendőek ahhoz, hogy az adott kategóriák összeredményét jelentősen felhúzzák. A négy kategória összesítése alapján kapott 23. helyezés így sem számít alacsonynak, hiszen a tavalyi listán még három hellyel hátrébb állt az ország. Ezzel szemben Csehország, Szlovénia és Szlovákia néhány hellyel visszacsúszott egy év alatt.

A globalizációs ranglista élbolyában a leginkább figyelemreméltó változás az, hogy az Egyesült Államok most első ízben került a leginkább integrált öt ország közé: a tavalyi hetedikről a negyedik helyre lépett előre. Mindezt igen szélsőséges részeredményekkel sikerült biztosítani. Míg a gazdasági és politikai integrációt, továbbá a személyes kapcsolatokat tekintve meglehetősen gyenge helyezéseket kapott a világ legnagyobb gazdasága, a technológia terén elért sikerei – az internetfelhasználók és a biztonságos szerverek kiemelkedően magas száma – az öszzeredményt is lényegesen megdobták. A legnagyobb visszaesők közé tartozik Oroszország, amely egy év alatt nyolc hellyel került hátrébb az AT Kearney és a Foreign Policy globalizációs világranglistáján.

Forrás: Világgazdaság