Farkas Bertalan: Új korszak kezdődik a hazai űrkutatásban

Az űr egy teljesen más világ, vallja Farkas Bertalan. A magyar Hunor űrprogram tanácsadója a lapunknak adott interjúban a következő magyar kutatóűrhajós, Kapu Tibor felkészüléséről is beszélt. Az első magyar űrhajós számtalan jótanáccsal látta el utódját, valamint azt is elárulta, hogy miért hatalmas eredmény a magyar űrprogram számára egy újabb űrhajós szakember repülése.

Farkas Bertalan kutatóűrhajós a magyar űrprogram űrhajósjelöltjeivel Forrás: HUNOR-program / Axiom Space

Farkas Bertalan 1949-ben született a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gyulaházán. Középiskolai tanulmányait Kisvárdán végezte. Fiatalkorában tehetséges labdarúgó volt, később azonban, miután megismerkedett a sportrepüléssel, úgy döntött, hogy a pilótapályát választja. 1967 és 1969 között a szolnoki Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán tanult, majd 1971–72-ben a Szovjetunióban folytatta tanulmányait a Repülő Műszaki Főiskolán. 1972-ben repülőtisztként kezdte szolgálatát, 1976-ban pedig első osztályú vadászpilóta, később aranykoszorús első osztályú vadászpilóta kitüntetésben részesült.

Farkas Bertalan az első magyar űrhajós (Fotó: Spacejunkie)

A magyar légierő pápai alakulatánál teljesített szolgálatot, és 1978-ban akkor főhadnagyi rangban, önként jelentkezett az űrhajós programba. A szocialista országok közös Interkozmosz-programjának köszönhetően nyílt lehetőség arra, hogy első magyar űrhajósként eljusson a világűrbe. A kiválasztási folyamat 1977 nyarán kezdődött meg a kecskeméti Repülőorvosi és Vizsgáló Kutatóintézetben, és végül hét főre szűkítették a jelöltek számát.

Farkas Bertalan és a szovjet Valerij Kubaszov parancsnok 1980. május 26-án, magyar idő szerint 20:20-kor indult el a kazahsztáni Bajkonurból a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén. Magyarország ezzel a hetedik nemzetként lépett be az űrutazók elit klubjába.

Farkas Bertalan története nem csupán a magyar űrkutatás mérföldköve, hanem példája annak is, hogy elhivatottsággal és kitartással a legmerészebb célokat is el lehet érni.

– Magyarország az Ön repülésével csatlakozott a világ űrnemzeteihez. Hogyan látja a magyar űrkutatás akkori helyzetét és az azóta bekövetkezett fejlődést, különös tekintettel a hazai űripari kezdeményezésekre és űrprogramra?

– Abban teljesen biztos vagyok, hogy az én repülésem 1980-ban óriási lökést adott az űrkutatás iránt érdeklődő magyar szakembereknek és kutatóknak. Tény, hogy nagyon sok olyan dolgot tudott beszerezni az akkori magyar felkészítő személyzet, amik korábban nem voltak – mondta Farkas Bertalan. Az űrhajós hozzátette: 

Nagyon nagy élmény volt számomra, hogy olyan berendezésekkel teszteltek minket, amelyek során kiderült, hogy a 85 űrhajósjelöltből maradtunk huszonheten, később tizenegyen, aztán heten, majd végül ketten, és közülünk végül én repülhettem. Ez egy óriási lépés volt a nemzetközi békés célú együttműködés számára. Erről lemaradni nem szabad.

Farkas Bertalan a két magyar űrhajósjelölttel (Fotó: Hunor program/Axiom Space)

Hunor program: új lendület a magyar űrhajózásban

Farkas Bertalan a Hunor program kezdete óta aktívan részt vesz a munkában. 

Több alkalommal is találkozott az űrhajósjelöltekkel, majd a két kiválasztottal, és ott volt a legfontosabb mérföldköveknél. Rendszeresen ellátta őket jótanácsokkal, tapasztalataival pedig kiemelkedő módon segítette a kiválasztási folyamatot és a felkészítést. A program szakértőjeként folyamatosan támogatja Tibort és Gyulát, és várhatóan személyesen jelen lesz a felbocsátásnál is.

Kapu Tibor és Cserényi Gyula (Fotó: Hunor program / Axiom Space)

A magyar kutatóűrhajós különleges magyar vonatkozású tárgyakat is magával visz az űrbe, például egy fotót, amelyen Farkas Bertalan, Kapu Tibor és Cserényi Gyula együtt szerepelnek, valamint azt a tévémacit, amely még Farkas Bertalant is elkísérte az űrbe, hogy, ahogy fogalmazott, most is segítse a misszió kutatóűrhajósainak munkáját.

– Kapu Tibor hamarosan a második magyar űrhajós lehet. A hazai űrprogram tanácsadójaként milyen tanácsokkal látta el őt a felkészülés során, figyelembe véve az ön saját tapasztalatait és az űrutazás mai körülményeit?

– Fontos, hogy Kapu Tibor nem a második magyar űrhajós lesz, hanem a következő. (Helyesen a második magyar nemzetiségű űrhajós, hiszen Charles Simonyi magyar–amerikai állampolgár is járt Farkas Bertalan óta az űrben – szerk.). Egyetlen dologgal teljesen tisztában kell lenni, az pedig az, hogy a két kiképzési rendszer teljesen különbözik egymástól. Én akkor két évet voltam a Csillagvárosban, együtt voltam állandóan azokkal az űrhajósokkal, orvosokkal, akik felkészítettek bennünket. Nekem akkor mindent a szovjetektől kellett megtanulni. A mostani felkészítés nagyszerű volt, a NASA szabad utat adott, hogy május végén a következő magyar űrhajós megjelenjen a világűrben. Azokat a finomságokat is figyelembe véve, amelyek az amerikai és az orosz űrkutatási programban különböznek, csodálatos volt velük beszélgetni és segíteni. Mindent elmondtam Tibinek, ahogy én 45 évvel ezelőtt az utolsó hetekben készültem, és ezek, azt hiszem, jó tanácsok, amiket ő szívesen is vett és megköszönt. 

Az űrrepülés az mindig egyfajta rizikó, és ezt a félelmet kell valamilyen formában megpróbálni kiiktatni, és mindig a következő másodpercre gondolni, jókedvűnek és türelmesnek lenni, és akkor minden rendben lesz

– hangsúlyozta Farkas Bertalan. 

Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós (Hunor program / Axiom Space)

– Csaknem 45 év telt el az ön történelmi űrrepülése óta. Visszatekintve, mi az a legmeghatározóbb emlék, ami a mai napig élénken él önben az 1980-as Szojuz–36 küldetésből?

– A Szojuz típusú űrhajó változatlanul csodálatosan működik, több berendezés cseréjével, de nagyon biztonságosan repíti az orosz és nemzetközi űrhajósokat. Nem lehet természetesen a két rendszert összehasonlítani, rengeteg fejlődésen ment azóta keresztül az űrkutatás. 

– Hogyan vélekedik arról, hogy Magyarország ismét embert küldhet a világűrbe Kapu Tibor személyében? Milyen jelentősége lehet ennek a közelgő eseménynek a magyar űrkutatás és a nemzetközi együttműködések szempontjából?

– Eltelt 45 év, de úgy gondolom, hogy a mostani magyar űrrepülés megint lehetőséget ad az űriparban dolgozó szakembereknek, tudósoknak, mérnököknek, orvosoknak, sőt talán a jogászoknak is, akik ebből tudnak majd nagyon fontos dolgokat leszűrni és kamatoztatni. 

Ha ebben mi magyarok benne maradunk, és nem esünk ki a nemzetközi együttműködésből az amerikai, orosz, kínai, japán és indiai űrhajózásból, természetesen beleértve Európát is, akkor ez egy óriási előrelépés mindannyiunk számára 

– mondta Farkas Bertalan, hozzátéve: a legfontosabb az, hogy tizenegyen lesznek a világűrben az ISS-űrállomás fedélzetén, és akkor öt ország űrhajósai kell hogy egymást elviseljék és egy valódi csapatként segítsék egymást. 

A NASA és nemzetközi partnerei elfogadták az Axiom Space negyedik küldetését, amelynek tagjaként Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós 2025 május 29-én elindulhat a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetére a floridai Kennedy Űrközpontból. A küldetés teljes személyzete: Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós mellett Peggy Whitson amerikai parancsnok, Slawosz Uznanski-Wisniewski lengyel küldetésspecialista, továbbá Shubanshu Shukla indiai pilóta.

(Fotó: Hunor program / Axiom Space)

– Az ön űrutazása hatalmas inspirációt jelentett sok magyar számára. Mit üzenne azoknak a fiataloknak, akik ma Magyarországon űrhajós karrierről álmodnak, és milyen lehetőségeket lát számukra a jövőben?

– Én már csak a korábbi gyerekeknek lehettem példakép, de Kapu Tibor egy rendkívül felkészült űrhajósként a mostani és a későbbi ifjúságnak lehet majd példaképe. Az a legfontosabb, hogy legyen büszke arra, hogy őt választották ki, hogy ő ezt sikeresen megoldotta és legyen büszke arra, hogy a magyar űrkutatást viszi tovább a nemzetközi programban.

– Végezetül elmondaná, hogy milyen érzés a végtelen űrben lenni?

– Más világ, csodálatos és elmondhatatlan dolog! Az ember fönt van és lenéz a Föld felé, és akkor egyfajta büszkeség tölt el, hogy igen, itt vagytok mindannyian a lábunk alatt. 

Olyan jó lenne ilyenkor – legalábbis én úgy éreztem - magunkhoz ölelni mindenkit, mert ott fönn lenni nem mindenkinek adatik meg, és ez hihetetlen büszkeséggel töltött el. Ez csodálatos érzés volt 1980-ban és csodálatos dolog lesz 2025-ben is!

– hangsúlyozta az első magyar űrhajós, hozzátéve:

Amikor az ember odafent van, akkor szeretné magához ölelni azokat a családtagokat, barátokat, orvosokat, mérnököket, pályatársakat, akik ehhez hozzásegítették. Tiszta szívből azt kívánnám, hogy a magyar űrkutatás még több évtizeden keresztül is maradjon az űrkutatás élvonalában, mert ez nem csupán a mi sérülékeny bolygónkról szól, hanem azokról az emberekről is, akik lehetővé tették ezt a múltban és a jelenben. 

A korábbi magyar űrsikerekre építve – mint Farkas Bertalan űrutazása és Bay Zoltán Hold-radar kísérlete, Kármán Tódor, Neumann János és mások munkássága – Magyarország új fejezetet nyitott az űrkutatásban a 2021-ben elfogadott Űrstratégia révén. Ennek köszönhetően Kapu Tibor kutatóűrhajós a Nemzetközi Űrállomáson fog szolgálni az Axiom-4 misszió részeként, ahol magyar egyetemek, cégek és kutatóműhelyek tudományos kísérleteit végzi majd el. Tartalékként Cserényi Gyula támogatja a küldetést. A két kijelölt szakember a kétéves magyarországi kiválasztási és felkészítési szakaszt követően sikerrel végezte el a NASA, a SpaceX és az Axiom Space küldetésspecifikus kiképzését is, így minden tényező adott a küldetés sikeréhez. A Hunor program célja a magyar űrszektor fejlesztése, versenyképessé tétele és a fiatalok inspirálása a tudomány iránt. A küldetés a NASA által tervezett időpontban 2025 május 29-én indul a SpaceX Falcon–9 rakétájával egy Dragon űrhajó fedélzetén Cape Canaveralból. Ez Magyarországot az egyetemes űrrepülés terén is újból a nemzetközi élvonalba emelheti.

Borítókép: Farkas Bertalan kutatóűrhajós a magyar űrprogram űrhajósjelöltjeivel (Fotó: Hunor program / Axiom Space)