A kormány hétfőn nyújtotta be a parlamentnek az előző hetekben beharangozott törvénymódosító javaslatai közül az első hetet, melyek között az építőipari adatszolgáltatással kapcsolatos jogszabályok módosítása is szerepel. A tervek szerint módosulhat a munkaügyi ellenőrzésről szóló, az épített környezet védelméről szóló, továbbá a közbeszerzési törvény is. Változást jelent, hogy az építésfelügyeleti bírság a jövőben ötvenezertől tízmillió forintig terjedhet.
Bekerül a közbeszerzési szabályok közé, hogy nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó az a cég, amely jogerős közigazgatási vagy bírósági határozatban megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el a foglalkoztatási jogviszony létesítésére, bejelentésére vagy a külföldiek foglalkoztatásával összefüggő kötelezettségével kapcsolatban.
A másik lényeges újítás, hogy a közbeszerzési eljárás révén elnyert megbízásnál a teljesítésbe csak az ajánlatban megjelölt alvállalkozó működhet közre, és az alvállalkozó nem vehet igénybe teljesítési segédet.
Prémiumév a versenyszférában is
A versenyszféra dolgozóit is bevonná a prémiumévek programba a benyújtott törvénymódosítással a kormány. A programot az a legalább 25 év eltöltött idővel rendelkező, és nyugdíjkorhoz közel álló munkavállaló választhatja, akinek felmentéssel kívánják megszüntetni jogviszonyát a munkáltató működésével vagy a munkakör megszűnésével összefüggő ok miatt. A programhoz a nyugdíjt megelőzően három évvel lehet csatlakozni, aminek révén a munkáltató napi négyórás részmunkaidőben foglalkoztatja a dolgozót. A munkavállaló a programba történő belépése előtti munkabérének 60 százalékát kapja, amely egy 30 százalékos étkezési hozzájárulássa egészül ki.
Változások az alkalmi munkában
Az alkalmi munkavállalókat érintő törvénymódosító javaslat szerint az alkalmi munkavállalói könyvvel az eddigi 120 helyett 200 napot dolgozhatnak évente, a foglalkoztatók az utánuk fizetendő közterhek 75 százalékát igényelhetik vissza személyi jövedelemadójukból. További kedvezményeket kapnak a kiemelten közhasznú szervezetek, ha alkalmi munkavállalókat foglalkoztatnak. Kilencven napra bővül az eddigi 15 napos foglalkoztatási lehetőség a mezőgazdasági idénymunkák esetében.
Az önkéntes tevékenységről szóló törvényjavaslat szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni az önkéntesnek nyújtott egyes, az önkéntes tevékenység végzéséhez feltétlenül szükséges juttatásokat, melyek között a lakóhelytől távolra való utazás, a szállás, az étkezés megfizetése, valamint védőoltások és tanfolyamdíjak szerepelnek. Ez csak minimális adóbevétel-kiesést jelent. A törvényjavaslat a nonprofit szervezeteket segítő mintegy 400 ezer főt érinti, akik e tevékenységbe fektetett munkaideje megfelel 17 és fél ezer főállású foglalkoztatott munkaidejének. E munka értéke becslések szerint évi 18 milliárd forintot tesz ki.
Módosul a képzési támogatásra vonatkozó szabályozás is: a keresetpótló juttatás összegét a minimálbér 60 százalékában állapítaná meg a kormány, ami a jelenlegi szabályozáshoz viszonyítva mintegy tízezer forint növekedést eredményez. Ezzel párhuzamosan megszűnik a hátrányos szociális helyzet alapján megállapítható, emelt összegű keresetpótló juttatás.
A szomszédos államokban élő magyarok is kaphatnak felnőttképzési támogatást
Változhat a felnőttképzésről szóló törvény is: a jövőben a szomszédos államokban élő magyarok számára is nyújtható felnőttképzési támogatás, technikai és képzési egyaránt. Az állam teljesen vagy részben díjmentesen biztosítja a felnőttképzést az első, állam által elfogadott, az OKJ-ban szereplő szakképesítés megszerzéséhez, az általános, nyelvi vagy szakmai képzést a fogyatékkal élő felnőttek számára, míg felét állja a második OKJ-s szakképesítés, valamint az ötven év felettiek oktatása esetén.
(Forrás: Napi Gazdaság)
origo.hu
Orbán Viktor: Az Európai Néppárt úgy döntött, folytatja a háborút!
