A bűnös úton szerzett vagyonok felkutatása, lefoglalása és elkobzása sosem tartozott az igazságszolgáltatás sikerágazatai közé. 1990 és 2000 között az ORFK adatai szerint csupán három olyan év volt, amikor a vagyon elleni bűncselekményekkel okozott kár megtérülése meghaladta a tíz százalékot. Ha sikerült is egy adott ügyben elfogni és bíróság elé állítani a bűncselekmény elkövetőit, a pénzük – amit másoktól loptak, raboltak, sikkasztottak vagy csalással szereztek – megmaradt, s ha ők vagy szabadlábon lévő társaik jól fektették be, akár kisebb vagyonná duzzadhatott, mire büntetésüket kitöltötték.
Egyebek között e gyakorlat megszüntetése lesz a feladata a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) keretei között július elsejével megalakuló vagyonfelderítő osztálynak, amely – ha sikeres lesz – évente akár több tízmilliárd forintnyi vagyontól is megfoszthatja a kisebb-nagyobb bűnszervezeteket.
A vagyonfelderítő osztály többségét volt adónyomozók alkotják majd – mondta a Népszabadságnak Dénes Tamás, az NNI osztályvezetője, aki július elsejétől a Vagyonvadász egység munkáját irányítja. A vagyonvadászok többsége így kellő tapasztalatokkal rendelkezik arról, hogy mit kell figyelniük, keresniük, ha a bűncselekményből származó pénz nyomára akarnak jutni.
A vagyonfelderítő osztály legnehezebb feladata várhatóan a szervezett bűnözői csoportok és a nagy gazdasági bűncselekmények, illetve csalások elkövetői által tisztára mosott milliók, milliárdok felkutatása lesz – írja a lap. Az alapügyekben eljáró nyomozókkal együttműködve keresik majd a bűncselekményekből származó pénzeket, egészen az alapügy elévüléséig. Így előfordulhat, hogy megvizsgálnak majd egy-két, már feledésbe merült régi nagy olajügyet és más, egykoron nagy port kavart gazdasági ügyet is, amelyekben mindeddig nem sikerült kideríteni, hogy mi lett a bűnös úton szerzett pénzek sorsa. Az egység jelentőségét növeli, hogy megtörténhet: egyes esetekben a rendőrségnek nem sikerül majd bebizonyítania, hogy egy adott ügyben pontosan ki és mit követett el, azt azonban igen, hogy a potenciális gyanúsítottak bűncselekményből származó pénzt forgattak be a vállalkozásukba, vagy abból halmozták fel személyes vagyonukat. Azt majd a bírói gyakorlat dönti el, illetve alakítja ki, hogy például mi lesz a sorsa azoknak a legális tevékenységet folytató cégeknek, amelyek alaptőkéjét például egy bankrablás zsákmányából tették le.
Ugyancsak milliárdokat kellene visszaszerezni azoktól a vállalkozásoktól is, amelyek számlagyáraktól vásárolt hamis számlákkal követnek el adó- és társadalombiztosítási csalásokat. A munkaügyi felügyelőségekkel közösen lépnek majd fel a Vagyonvadászok az alkalmazottaikat feketén foglalkoztató, illetve minimálbéren bejelentő munkaadókkal szemben. Dénes Tamás szerint a hatályos jogszabályokat úgy volna célszerű módosítani, hogy a – többnyire kényszerből – feketén vagy részben feketén dolgozó munkavállalók ellen semmiféle eljárás ne indulhasson akkor, ha együttműködnek a hatóságokkal. Törvényi felhatalmazás alapján hasonló szabályt követnek a hatóságok néhány éve a vesztegetések hatékonyabb felderítésére és bizonyítására is. A megvesztegetett köztisztviselők, közalkalmazottak s hatósági személyek ellen nem indult eljárás, ha mint passzív vesztegetők – vagyis megvesztegetettként – megvesztegetésük tényét ők maguk jelentették be a hatóságoknak, és a későbbiekben együttműködtek velük az aktív vesztegetők leleplezésében.
Mindemellett a titkos eszközökkel nyomozó Vagyonvadászok dolga lesz a cégátjátszások (fantomizálások) felderítése és annak bizonyítása, hogy egy adott esetben a fiktív cégeladás kizárólag azért történt, hogy az eladónak ne kelljen adót és tb-járulékot fizetni.
(Népszabadság)
origo.hu
Orbán Viktor: Ukrajna pénzt és fegyvert, az európai adófizetők pedig a számlát kapnak Brüsszeltől
