Magyar Péter, Brüsszel új kegyeltje kiütötte a Momentumot – ez derül ki Fekete-Győr András azon bejegyzéséből, amelyben az egykori liberális országgyűlési képviselő arra szólítja fel a pártját, ne induljon a 2026-os választáson.
A jogerősen elítélt politikus szerint ugyanis az indulással a Momentum akadályozná a kormányváltást. Bejegyzésében elismeri, hogy a Momentum, mint Brüsszel korábbi üdvöskéje, „az elmúlt években már nem képviseli a választók szemében hitelesen ezt az eszmét”.
A Momentum indulása a 2026-os választásokon most nem a megoldás, hanem a probléma része.
– Nem erősítené, hanem gyengítené az esélyt arra, hogy bekövetkezzen a várva várt politikai változás. Három százalék itt, kettő ott, és máris elveszítettük a változás esélyét – magyarázta pártja bizonyítványát Fekete-Győr, aki szerint itt az ideje, hogy a Momentum egy lépést hátralépjen annak érdekében, hogy Magyarország kettőt léphessen előre.
A politikus most rendkívüli küldöttgyűlésen mondatná ki, hogy nem indulnak a 2026-os választásokon, de ha mégis, ő bizony kilép a pártból. Emellett állami támogatásaiból felállítana egy ötszázmillió forintos rendszerváltó alapot, hogy rendszerváltó missziókat támogasson.
Az nem derül ki, hogy ha nem indul a párt a választáson, miből lesz pénzük, hiszen állami támogatásra már nem lesznek jogosultak, Fekete-Győr mindenesetre úgy gondolja, kitartó és hiteles politizálással
a megújulás 2030-ra teljesedhet ki, ami arra utal, nem hisz a 2026-os kormányváltásban.
Lemondott a liberálisok jövőjéről Orosz Anna is, aki a napokban jelentette be, hogy visszaadja parlamenti mandátumát, és nem indul 2026-ban, miként Hajnal Miklós is közölte, nem indul el Magyar Péter ellen a jövő évi országgyűlési választáson.
– A nem olyan régen még igen magabiztos Momentum mögül egyértelműen elment a támogatás, ami alatt nem csak a hazai népszerűség elillanására gondolhatunk – fogalmazott Zila János. Az Alapjogokért Központ elemzője szerint jól látszik, hogy már a külföldi partnerek sem bennük látják a jövőt, a süllyedő hajót pedig elkezdte elhagyni a legénység, talán a személyes politikai túlélés reményében. – Ennek leglátványosabb példája az egykori pártelnök megnyilvánulása, amit
egyértelműen egy Magyar Péter irányába tett erőteljes gesztusként értékelhetünk, és számítani lehet arra, hogy a Tisza Párt környékén az eddiginél is nagyobb számban jelennek majd meg a levitézlett liberális párt háttéremberei és politikusai
– tette hozzá. Az elemző hangsúlyozta, már hosszú idő óta látszik, az a mesterterv, miszerint egy kormányellenes szervezet mögött koncentrálják az ellenzéki szavazókat, a momentumosok lépései pedig arra utalnak, hogy a baloldali szereplők egymás után állnak be a sorba.
A többi ellenzéki párt sincs könnyebb helyzetben, hiába mondja a DK és a Jobbik is, hogy önállóan indul a választáson, és mind a 106 választókerületben saját jelöltet állít, ehhez arra van szükség, hogy az ország 14 különböző megyéjében 71 egyéni jelöltjük fejenként ötszáz aláírást gyűjtsön. Zila János szerint azok a pártok, amelyeknek egyértelmű esélye van arra, hogy átlépjék az ötszázalékos küszöböt, nem lesz gondja a listaállítással, ugyanakkor megkezdődik a tülekedés, a taktikázás, az egyéni és szervezeti politikai karrierek menedzselése, ami a baloldalon rendre a bazári alkudozással egyenlő.
Ha pedig valakinek országos listája van, azzal már a zsarolási potenciálját is egyértelműen megnövelte, hiszen biztosan kihasít majd magának egy bizonyos mértékű választói réteget a szavazás napján, ami egy kiélezett versenyben sokat számíthat
– fogalmazott, hozzátéve, jelen helyzetben a Fideszen és a Tisza Párton kívül a Mi Hazánk, a Demokratikus Koalíció és a Kétfarkú Kutyapárt az, amely nagy valószínűséggel képes lesz megmérettetni magát.
