A Der Spiegel című baloldali hírmagazinban Carsten Volkery Schröder megvonja magától a bizalmat című írásában foglalkozik a sorsdöntőnek tekintett pénteki Bundestag szavazás egyre bizarrabb részleteivel.
Negyven törvényt kíván még a Bundestagon keresztül erőltetni a berlini vörös-zöld koalíció, mielőtt Gerhard Schröder pénteken megvonatja magától a bizalmat. Az eljárást már csak az SPD leghűbb pártkatonái értik.
A dialektika kifejezés szokatlan reneszánszát éli mostanában Berlinben. Használja Joschka Fischer, a kancellár hű Bundestag képviselők és természetesen az SPD elnöke, Franz Müntefering is.
A kifejezés mostanában mint mindent eldöntő érvként szerepel azokkal szemben, akik azonnal nem kívánják érteni a kancellári logikát. Ezzel magyarázzák, hogy igenis azzal fejezhető ki a kancellár iránti bizalom, ha a pénteki voksoláskor nem szavaznak bizalmat neki. Müntefering logikája szerint a pénteki bizalmi szavazáskor tanúsított tartózkodás a Schröder iránti bizalom legjobb bizonyítéka.
Szerdán Schröder csak kormányának tagjait tájékoztatta arról, pontosan mivel kívánja indokolni a bizalmi szavazást. A kormányülésről csak annyi szivárgott ki, hogy Schröder immár nem látja biztosítottnak az „állandó parlamenti többséget”.
Az, hogy a kancellár iránti lojalitás mára „áskálódásnak” minősül, jól jelzi az SPD-frakción belül uralkodó állapotokat, valamint hogy az előrehozott választások puccsszerű ötletét kiagyalói milyen kevéssé gondolták végig.
Az eljárást bírálókkal szemben az SPD vezetése általában 1982-re hivatkozik, amikor állítólag Helmuth Kohl is hasonló trükkel idézett elő előrehozott választásokat. (A konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal 1982. októberében hatalomra jutott Kohl első beszédében maga is jelezte, hat hónapon belül a választókkal kívánja legitimáltatni új kormányát – a szerző)
Ahhoz, hogy Schröder vehesse az alkotmányos akadályt, a párton belüli kritikusait, a megszorítási politikájának baloldali bírálóit kívánja befeketíteni. Erre utalt már a köztársasági elnökkel folytatott megbeszélésen, amikor pártja balszárnyának „megnövekedett zsarolási potenciáljáról szólt”, és ugyanez hangzott el lapinformációk szerint a kabinet szerdai megbeszélésén is.
Schröder érvelése kétséges, hiszen a kancellárt támogatók többsége még a legerősebb megszorító törvények közepette is megmaradt. Persze hasonlóan hamis a párt balszárnyának ama megnyilatkozása, hogy most ők mint megcsalt Schröder rajongók prezentálják magukat, akik állítólag soha sem gondoltak arra, hogy miként szabotálják a kancellár reformjait. A bizalmi kérdés felvetése óta valóban kétséges, hogy valóban kormányképes-e a koalíció.
Mára biztossá vált, hogy szándékának megfelelően Schröder elveszíti a pénteki bizalmi szavazást, hiszen elegendő, ha négy koalíciós képviselő tartózkodik majd. Miután majdnem a teljes SPD frakcióelnöksége, valamint a képviselői mandátummal is rendelkező legtöbb miniszter szintén jelezte, hogy így fog cselekedni, az eredmény biztosra vehető.
A bizalmi kérdés ugyanakkor bénítóan hat a választási kampányba induló képviselőkre. „A legtöbbünkből hiányzik bármiféle lelkesedés” – nyilatkozta némi kritikával egy fiatalabb SPD-frakció tag.
origo.hu
Napi balfék: Magyar Péter így akarja legyőzni a nyugdíjasokat!
