Felesleges köröket fut az állam az árkommandó felállításával, mivel az ellenértékek változatossagának és a cégek szabad döntési jogának tudatában lehetetlen ellenőrizni az árak hátterét – véli a Gazdaságkutató Intézet munkatársa. A kormány az árkommandóval szeretné ellenőrizni, hogy a legfelsőbb áfakulcs csökkentése után keletkező pénz ne a kereskedők zsebébe vándoroljon.
Egyes áruk esetében a kormány amennyivel csökkenti az áfát, annyival növeli meg a jövedéki adót – például a dohányáru vagy az alkohol esetében –, tehát sok vállalkozó nem is érzi majd meg a változást. A cégeknek nincs megkötve a kezük, a beszerzési áraikhoz képest szabadon állapíthatják meg azt, hogy mit mennyiért kínálnak. Egy ötvenezer forintos beszerzési áron keletkezett áru 25 százalékos áfával 62 500 forint, míg az ötszázalékos adócsökkentés eredménye 60 ezer, tehát 2500 forint megtakarítást jelent, amellyel szabadon rendelkezhetnek. Az alapvető élelmiszerek árai nem változnak, a kenyér, a tej, a cukor ugyanis a 15 százalékos áfakulcs alá tartoznak.
Feketelistát készít a kormány azokról a cégekről, amelyek nem csökkentik megfelelően az árakat
Mesterházy Attila, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára szerint az árkommandó felállítása nem okoz érdekellentétet a kormány és a kereskedők között. Véleménye szerint a kereskedőknek érdekük az árak csökkentése, hiszen ezzel növelik versenyképességüket és vásárlóik számát.
Az árkommandó a fogyasztóvédelmi hatósággal közösen végzi majd a munkáját, és jövő évtől koncentrált ellenőrzésekbe kezdenek. Listát készítenek arról, hogy az adott évben milyen árakon adta termékeit a kereskedő, a következő évi ellenőrzéskor ehhez viszonyítanak. Szúrópróbaszerűen keresik fel az üzletet, ahol az eddig ellenőrzött nyugtaadási kötelezettség, ármegjelölés és túlszámlázás mellett a hatósági ár betartására is odafigyelnek. Elsőként a nagy áruházláncokat ellenőrzik majd. Ha az ellenőrök visszásságra bukkanak, a jelenlegi jogszabályok értelmében a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség nem alkalmazhat szankciókat. Egyetlen megoldás, hogy a kormány nyilvánosságra hozhatja azoknak az egységeknek a listáját, ahol nem csökkentették megfelelően az árakat.
Meglepte a kereskedőket a kormány terve
Az elképzelést Csaba László közgazdász, a CEU professzora átgondolatlannak, kivitelezhetetlennek és minden piaci szabállyal ellentétesnek nevezte. Teljesen elképzelhetetlennek tartotta, hogy az állam a saját területein kívül, vagyis a piaci szereplők körében ellenőrizze, hogy milyen gazdálkodást folytatnak. Véleménye szerint az intézkedés azért is érhetetlen, mert elvileg az áfacsökkentéssel pont a kereskedőcégeken akartak segíteni.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a kereskedők biztosan nem fogják „lenyelni” az áfacsökkenést, de – mivel a verseny miatt, ha tudják, amúgy is csökkentik áraikat – nehéz lesz megállapítani, hogy az egyes termékek ára pontosan miért is változott. Kifejtette: jelenleg még nem lehet tudni, jövőre milyen változások lesznek a gazdálkodási környezetben, a termelők milyen áron kínálják majd termékeiket, vagy milyen mértékben nőnek az energia- és olajárak, ezért elképzelhetetlen, milyen módon tudja majd eldönteni az állam, hogy a termékek ára az egyes kereskedőknél miért nőtt vagy csökkent.
Jelenleg Magyarországon mintegy 160 ezer üzlet működik, s mindegyikben árulnak olyan terméket, amely most még 25 százalékos áfakulcs alá tartozik – mondta, hozzátéve: a kormány látszatintézkedésének célja, hogy egy jövő évi áremelés esetén a kereskedőkön verhesse el a port. Vámos a kínai piacokat ajánlotta azoknak a figyelmébe, akik az ellenőrzés fokozásán gondolkodnak.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Vadász György fogalmazta meg a legélesebb véleményt: szerinte a terv értékelhetetlen blöff, a piac fenyegetése pedig aláássa a jogbiztonságba vetett hitet.
(Forrás: Magyar Nemzet, Magyar Hírlap)
origo.hu
Menczer: Zelenszkij elmondta, hogy ő is irányítja a Tisza Pártot
