Október 1-jétől 15 százalékos nyugdíj-biztosítási járulékot von le a foglalkoztató a felszolgálási díj és a borravaló után, amely magában foglalja a nyugdíjjárulékot is – vagyis igaz, hogy nem lesz adóköteles a két említett jövedelemforrás, de nyugdíjjárulékot kell utána fizetni. Az ezt eredményező, az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz (amelyről július 4-én szavaznak a képviselők) benyújtott indítványt a kormány is támogatja – írja a Világgazdaság.
Ezenkívül több ponton lényeges változtatások léphetnek életbe a kabinet által beterjesztett csomaghoz képest. A költségvetési bizottság meghosszabbítaná az importáfa kapcsán az önadózói körbe történő belépés határidejét azon cégek számára, amelyek 2004. január 1-jén még nem voltak bejegyzett adóalanyok.
A kormány által is támogatott elképzelés szerint az az érintett vállalkozás kérheti a VPOP-től az önadózás lehetőségét a törvény kihirdetése után 30 napon belül (azaz várhatóan augusztus elejéig), amelynek múlt évi exportja és közösségen belüli értékesítésének összesített adóalapja eléri a tavalyi belföldi forgalma adóalapjának 67 százalékát, de legalább 3,3 milliárd forintot, illetve amennyiben nincs belföldi értékesítése, úgy a másik két forgalom adóalapja eléri a 6,6 milliárd forintot.
Úgy tűnik, a távhőár csökkentése „sínen van”: két módosító indítvány is úgy rendelkezne, hogy a települési önkormányzat képviselő-testülete a gazdasági miniszter véleményének figyelembevételével állapítja meg a távhőszolgáltatás csatlakozási díját és a lakossági díjat. Ezenfelül a kormány rendeletben állapíthatja meg az átláthatóság biztosítása érdekében a közzéteendő adatok – így például a távhőszolgáltatással kapcsolatos árszabályozás, költségek, bevételek, kiadások – körét és a közzététel módját. A kormány képviselője – érthetően – egyetértett a javaslatokkal a bizottsági üléseken.

Csak a legokosabbak érnek el 7 pontot ebben a vegyes műveltségi kvízben