Spanyolország frontot váltott az EU-ban?

Spanyolország blokkolta az unió pénzügyi keretfeltételeiről történő hétvégi megállapodást, mivel a kormányfő szerint az káros az ország számára – írja a Der Spiegel. A Frankfurter Allgemeine Zeitung arról tudósít, hogy Amerikában bűnösnek nyilvánítottak a 80 esztendős Edgar Ray Killent, a Ku-Klux-Klan egyik korábbi vezetőjét, mert 41 esztendővel ezelőtt rasszista indítékból megölt három személyt.

Der Spiegel (speigel.de)

A baloldali hírmagazinban Helene Zuber Amiért Zapatero frontot váltott című írásában azt magyarázza, miért blokkolta az unió pénzügyi keretfeltételeiről történő hétvégi megállapodást a spanyol kormányfő. A majd húsz esztendeje, 1986-ban az EU-hoz csatlakozott Spanyolország a jólét és demokrácia példátlan siker történetére tekinthet vissza. Összesen több, mint 93 milliárd euró áramlott ez alatt az idő alatt Brüsszelből Spanyolországba. Ami annyit tesz minden tíz kilométer autópályából és gyorsforgalmi útból négyet, a megépített repülőterek és csatornák 40 százalékát az unió finanszírozta. 300.000 új munkahely jött létre csak az uniós alapok támogatásával, s mindeddig Spanyolország volt az EU pénzügyi támogatásainak legnagyobb haszonélvezője. Még a következő évben is 7,7 nettó támogatásban részesül az ország.

Részben ennek is köszönhető, hogy a spanyolok időközben elérték az egy főre jutó jövedelem tekintetében az uniós átlagot.
Ahelyett azonban, hogy Zapatero bármilyen kezdeményezéssel állt volna elő, hogy kimentse Európát a referendum utáni időszak depressziójából – egy rendkívüli csúcstalálkozóra tehetett volna javaslatot, ahol az unió elmélyítéséről vitázhattak volna – a spanyol kormány a múlt hét csütörtökén a költségvetés tekintetében maximális követelésekkel utazott Brüsszelbe. Madrid a kohéziós alapok jelenleg számára kedvező elosztását szerette volna öt esztendővel meghosszabbítani. S a spanyol kormány arra sem volt kész, hogy 2014 előtt nettó befizetővé váljon. Még az utolsó luxemburgi kompromisszumos javaslatot is azzal a felkiáltással utasította el Zapatero , hogy az „káros Spanyolország számára.” Jobb, ha nem kerül sor megállapodásra, mintha egy rossz kompromisszumot kellene újra tárgyalni magyarázta María Teresa Fernández de la Vega, miniszterelnökhelyettes-asszony a durva elutasítást.

Frankfurter Rundschau (fr-aktuell.de)

Az SPD „házilapjának” számító frankfurti újságban Ina Hartwig Ön konzervatív, Terézia Mora? címmel teszi fel a milliókat izgalomban tartó kérdést. (Az az írásból nem derül ki, hogy miért pont az 1990 óta Németországban élő, elsősorban fordításairól – most éppen Parti Nagy Lajos Hősöm tere című regényének német változatával haknizik – ismert Terézia Mora válaszára kíváncsi a riporter és rajta keresztül a magát baloldalinak valló németországi értelmiség – a szerk.)

A cikkből kihámozható, hogy a megkérdezett egyáltalán nem konzervatív, valamint, hogy egy rendkívül elnyomó rendszerből és egy hagyományos környezetből érkezett, amit a saját k. und k. rendszerének, kommunizmusnak és katolicizmusnak hív.
Az írás tanulságaként Mora definiálja a konzervatív politikusok szabadság fogalmát. Szerinte az nem épül másra, minthogy a „mi rendünket” kívánják megőrizni. Azt a rendet kívánják konzerválni – ami nagyjából abból áll, hogy nekünk minimum két autó jusson és maximum két gyereke legyen egy pakisztáni nőnek.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív napilap A Ku-Klux-Klan tagok bűnössé nyilvánították című tudósításában egy rendkívüli médianyilvánosságot kapott ítéletről cikkezik. A Mississippi szövetségi állam Philadelphia városának bírósága egy napi tanácskozás után bűnösnek nyilvánította a 80 esztendős fűrészüzem tulajdonost Edgar Ray Killent, mert 41 esztendővel ezelőtt rasszista indítékból megölt három személyt. A Ku-Klux-Klan egyik korábbi vezetőjének tettéről készült az 1988-as Lángoló Mississippi című film.

Killen négy éven keresztül zavartalanul éldegélhetett a farmján, s csak polgárjogi szervezetek masszív tiltakozása következtében nyitották meg ismét az ügy aktáit. A hatvanas években a korábbi eljárás során Killent felmentették, mert a csak fehérekből álló esküdtszék nem tudott megegyezni a bűnösség kimondásában.
Három polgárjogi aktivista, egy fekete és két fehér, 1964. júniusában a „Freedom Summer”, a fekete választók regisztrálásáért folytatott kampány során, Mississippiben került a Klán célkeresztjébe. Miközben a három fiatalt a helyi seriff gyorshajtásért letartóztatta, addig a vádirat szerint Killen összetrombitált egy hozzá hasonlóan gondolkodókból álló csoportot, akik később egy kihalt mellékúton rendeztek vadászatot az időközben elengedett aktivistákra. Hat héttel később az FBI nyomozói egy földhányás alatt megtalálták a három aktivista holttestét.