Adószakértők szerint uniós jogszabályokba ütközhet a színlelt vállalkozások felszámolására kitalált egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho), mivel nem tevékenységsemleges, csak egy jól behatárolható körben alkalmaznák – írja a Napi Gazdaság.
– Az adóreform-bizottság tervezete a színlelt szerződések kifeherérítésére nem biztos, hogy jó megoldást nyújt – állítja Nink Gabriella, a KPMG adópartnere, aki rámutatott: jóval szélesebb a kedvezőbb adózási feltételeket biztosító evás kényszervállalkozások köre, mint az említett újságírók, sportolók, színészek tábora, másrészt uniós problémákat is felvethet, mivel – az eredeti elképzeléssel szemben – nem tevékenységsemleges a járuléktervezet.
Hasonlóképpen látja Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere: szerinte is kétséges lehet az uniós versenyjog szempontjából a színlelt szerződések problémájára javasolt megoldás. A minden, a munkavállalót és munkáltatót terhelő adó- és járulékterhet 35 százalékos átalánnyal kiváltó hozzájárulás gyakorlatilag szelektív kedvezményként funkcionálhat, mivel a kormány eddig ismertetett tervei szerint csak egyes tevékenységek esetében lehetne alkalmazni. Erdős szerint épp ezért tiltott állami támogatásnak minősülhet az ekho, illetve szelektív jellege miatt alkalmas lehet a versenyfeltételek torzítására. A szakértő hozzátette: természetesen van mód az újfajta elvonás uniós véleményeztetésére annak magyarországi bevezetése előtt.
Erdős problematikusnak látja azt, hogy az ekho egyszerű adóként nem feltételez ellenszolgáltatást a befizetésért, holott maga a járulékrendszer lényege ebben rejlik (Katona Tamás, a PM leendő közigazgatási államtitkára a napokban a 4 százalékos egészségügyi hozzájárulás bevezetése kapcsán állította, hogy az adóként működik, tehát kell mögé ellenszolgáltatást állítani).
(Napi Gazdaság)
origo.hu
Tragikus módon álmában halt meg a fiatal miskolci művész
