Újabb csatát nyertek a verespataki óriásbánya tervét ellenző civilek

Egy újabb bírósági döntés született, amely gátolja a verespataki aranykitermelés beindítását, egyelőre még csak a területrendezési tervet vétózták meg. Emiatt viszont a kanadai–román vegyes vállalat a környezetvédelmi hatástanulmányt sem nyújthatja be a bukaresti szaktárcának, pedig ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy elbírálják a bányanyitási kérelmet.

Immár a második jogi sikert könyvelheti el azzal az óriásbánya tervét ellenző Alburnus Major civil szervezet, hogy a gyulafehérvári törvényszék felfüggesztette a kanadai–román vegyes vállalat területrendezési tervét. Az engedélyt tavaly kapta meg a külszíni fejtést tervező cég a Fehér megyei tanácstól. Ez az engedély lehetővé teszi a község épített örökségének átalakítását, s a kitelepítendő emberek lakóházainak felépítését a településen kívül, ahol az új Verespatakot építenék fel.

A megyei tanács engedélyét, határozatát a verespataki civil szervezet a közigazgatási bíróságon támadta meg, de a per elhúzódik. Ezért úgy döntött az Alburnus Major egyesület, hogy a gyulafehérvári törvényszékhez fordul, és azt kérte, hogy a közigazgatási bíróság döntéséig függesszék fel a területrendezési tervet. A kérést a törvényszék jogosnak tartotta, amit a civil szervezet győzelemként értékel, hiszen településrendezési engedély nélkül a kanadai–román vegyes vállalat a környezetvédelmi hatástanulmányt sem nyújthatja be a bukaresti szaktárcának, pedig ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy egyáltalán elbírálják a bányanyitási kérelmet.

A kanadai–román vegyes vállalat megfellebbezi a gyulafehérvári törvényszék döntését, és azt a korábbi határozatát is, amelyik kimondja, régészeti szempontból védett területnek számít a verespataki Kirnyik-hegység. (Magyar Rádió)