Feltétlenül indokolt, hogy a nemzetbiztonsági bizottság foglalkozzon az EDR körüli, meglehetősen érdekes fejleményekkel – fogalmazott lapunk megkeresésére Demeter Ervin, a testület fideszes tagja. A politikus szerint a kormány felelőtlen gondolkodása húzódik meg a mögött, hogy a rádiótávközlő rendszer üzemeltetését a jövőben olyan konzorcium végezhetné, amely részben vagy teljes egészében magánkézben lévő vállalkozásokból áll. – A magáncégeket főleg a piaci haszonszerzés vezérli, ebben az esetben azonban súlyos nemzetbiztonsági kérdésekről van szó, hiszen a zárt, lehallgathatatlan rendszerben titkos – rendőrségi, vámügyi, katasztrófaelhárítási – információk áramlanak majd.
Más véleményen van a nemzetbiztonsági bizottság szocialista alelnöke. Tóth Károly nem lát problémát abban, hogy a rendszer üzemeltetésében magáncég is részt vehetne.
– Ha jók a szerződésben megfogalmazott feltételek, akkor ez nem lehet probléma – tette hozzá. Közölte, nincs ellenére, hogy az ügyről a bizottság tárgyaljon.
Ismert, több különféle hazai hatóság elavult rádióhálózatát váltja majd fel az új EDR kommunikációs rendszer. Ennek megvalósításáról közbeszerzési eljárással nemrég három konzorciummal kezdte meg a tárgyalásokat a kormányzat: a T-Mobil Rt.–Magyar Telekom Rt., a Magyar Villamos Művek Rt.–Saab AB., illetve az Antenna Hungária Rt. –Siemens Rt. társulásokkal. Június 14-én, az ajánlatok felbontásánál azonban kiderült: mindhárom konzorcium ugyanazt a gyártót, a finn Nokiát vonja be alvállalkozóként a fejlesztésbe, pedig több nemzetközi gyártó is készít ilyen rendszereket. Mivel a közbeszerzés fő eleme a technológia, lényegében valódi verseny nélkül költhet el több tíz milliárd forintot a kormány.
Az EDR kialakítását csaknem tíz éve tervezik, az előzetes becslések szerint a teljes hálózat kifejlesztése 20–50 milliárd forintba kerülhet.
Amíg az Orbán-kormány úgy tervezte, hogy csak a berendezések gyártóját választja ki tendereztetéssel, s a rendszer nemzetbiztonsági szempontból is kényes üzemeltetését egy állami cégre, a Magyar Posta Rt. leányvállalatára bízza, addig az új kormánybiztos arról döntött: a vállalkozói és a kormányzati szférát ötvöző PPP rendszerben lényegében lízingelik majd az elkészült hálózatot a nyertes szolgáltatótól. Sajtóhírek szerint a 2015 végéig szóló szerződés alapján várhatóan 2–5 milliárd forintot költenek majd évente a rádióhálózat működtetésére. Úgy tudjuk, hogy eredetileg tizenöt érdeklődő vitte el a közbeszerzési felhívást, s azok között képviseltette magát az összes komoly gyártó is, ám végül csak az említett három társulás kapott lehetőséget a tárgyalások folytatására.
Információink szerint szakmai körökben nem kis meglepetést okozott, hogy időközben mindhárom szolgáltató ugyanazt a gyártót választotta. Különösen, hogy a Nokiánál komolyabb európai referenciákkal rendelkeznek az úgynevezett Tetra-szabványú hálózatok más gyártói.
origo.hu
Milliárdos hiány fenyegeti Budapestet – kritikus pontra jutott a költségvetés
