Szabályozott kommunikáció

A német távközlési cégek kritikával illetik az Európai Bizottság terveit, miszerint a telefonhívások – illetve a faxok és e-mailek – adatainak a mostaninál jóval hosszabb megőrzését irányozná elő. A magyar szolgáltatók számára viszont a brüsszeli elképzelések megvalósulása sem jelentene szigorítást a jelenlegi hazai szabályokhoz képest.

A német panaszok szerint a kiterjesztett kötelezettség óriási költségnövekedést jelentene, ami erősen megterhelné az ágazat vállalatainak gazdálkodását – írja a Világgazdaság. A BDI ipari szövetség, illetve a távközlési ágazat két érdekképviseleti szervezete, a Bitkom és a WATM éles hangú levélben fordult a bizottság illetékes igazgatóságaihoz, valamint az érintett biztosok kabinetfőnökeihez, amelyben elfogadhatatlannak minősítette a közzétett előterjesztést. A szigorított követelmények enyhítését kérve az érintett cégek arra hivatkoznak, hogy az adatok hosszabb ideig való megőrzéséből származó haszonnak arányban kell állnia a vállalatokra háruló többletteherrel, illetve az állampolgári szabadságjogoknak a változtatást kísérő korlátozásával.

A bizottság és a tagállamok kormányai által közösen készített indítvány szerint a jövőben az elektronikus levelek adatait hat hónapig, a telefonkapcsolatokról és az elküldött faxokról szóló információt egy évig kellene megőrizniük a távközlési szolgáltató cégeknek. Az ipar azzal érvel, hogy az ilyen időtartamú adattárolás meghaladja a biztonsági szervek igényeit, ezért hat hónapnál hosszabb időre vonatkozó kötelezettséget semmiképpen nem szabad előírni. A BDI szerint a tagállamok kormányainak a korlátozottabb tárolási időre vonatkozó költségeket is át kellene vállalniuk.

Az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerint a szolgáltatók Magyarországon három évig kötelesek megőrizni a törvényben meghatározott előfizetői adatokat, illetve hívásadatokat (pl. hívó és hívott telefonszámok, hívás dátuma stb.), amelyeket egyébként a szolgáltatással kapcsolatos számlázás, illetve a díjak beszedése érdekében kezelhetnek. Ezekből az adatokból azokat, amelyek az adatkezelés céljához szükségesek, kérésre – nemzetbiztonsági, honvédelmi, közbiztonsági, illetve bűnüldözési célból – kötelesek átadni a nemzetbiztonsági szerveknek, nyomozó hatóságoknak, illetve az ügyészségeknek és bíróságoknak.

Forrás: Világgazdaság