Dobrev Klára és édesanyja, Apró Piroska 1995-ben megvásárolta az önkormányzattól a pártállami idők kezdetétől általuk lakott rózsadombi villa három lakását, majd a házat társasházzá alakították át. Ugyanebben az évben Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc családi vállalkozásként létrehozta a Fittelina Ingatlanbefektetési és Hasznosító Kft.-t, amelynek ügyvezetője eleinte Dobrev, majd sportminiszteri kinevezéséig Gyurcsány volt. Az alapításkor Dobrev Klára a villában lévő 159 négyzetméteres lakásának kizárólagos bérbeadási jogát átengedte a kft.-nek 16 millió forint értéken. A házaspár megállapodott abban is, hogy a kft. a lakás funkciójának megtartása mellett a Dobrev tulajdonában álló ingatlanrészt átépítheti, felújíthatja. Arra nem találhatók adatok, hogy a kft. foglalkozott-e más ingatlan bérbeadásával, forgalmazásával, hasznosításával, vagy ez a tevékenységük kizárólag a Gyurcsány– Dobrev–Apró-villára szorítkozott. Amennyiben nem foglalkozott üzletszerűen ingatlan-bérbeadással,
-hasznosítással – bár a cégbírósági nyilvántartásból kiderül, hogy fő- tevékenységként ezt jelentették be –, úgy felmerül a lehetőség, hogy a céget fiktív tevékenységre hozták létre. És ha Dobrev lakásának sem voltak bérlői, akkor a Dobrev– Gyurcsány-megállapodás színlelt szerződésnek minősülhet.
Az alapítással szinte egy időben a cég kétfajta „tevékenységet” biztosan megkezdett: egyrészt elkezdte a bérbeadási jog értékcsökkenési leírását, amellyel évente 2,6 millió forinttal csökkentették a cég társaságiadó-alapját. Másrészt a kft. belevágott a szemlőhegyi villa teljes átépítésébe, bár a cég csak Dobrev lakásának felújítására, átépítésére lett volna jogosult.
A Fittelina a társasházi közös tulajdonban álló telek felszíne alatt fitneszközpontot hozott létre. A rekreációs területen 30 millió forintos uszodaberuházás, szauna-, szoláriumkialakítás történt, továbbá a villát lifttel szerelték fel, és a kertben öntözőrendszert alakítottak ki. A beruházásra fordított összegből egyéb lakberendezési tárgyra is futotta. A 1995-ben megszigorított adójogszabályok szerint ha valaki magánszemélyként újította fel, építette át ingatlanát, az általános forgalmi adót nem igényelhette vissza az államtól. A társaságoknak azonban teljesen visszatérítették az áfát, feltéve, ha a beruházás a cég üzleti tevékenységéhez kapcsolódott. Ennek a több mint 58 milliós beruházásnak az áfája meghaladta a 14 millió forintot. Gyurcsányék magánszemélyként ezt nem kaphatták volna vissza, a cégük azonban igen, amennyiben az építkezésre a cég érdekében volt szükség. Ha az uszoda, a szauna, a szolárium vagy a konditerem kialakítása mégsem a kft. napi üzletviteléhez kapcsolódott, hanem a relaxációs központot az épületben lakó személyek és családtagjaik használják, akkor vajon milyen alapon volt Gyurcsányék cégének hatalmas összegű áfa-visszaigénylési lehetősége? Az építkezést 1997-ben fejezték be, és az 58 millió forintos beruházást felvették a cég könyvelésébe, valamint megkezdték ennek is az értékcsökkenési leírását, így további több millió forinttal apasztották a társaság adóalapját. A kft. székhelye az alapításkor Gyurcsány lakcímeként megjelölt, Budapest, III. kerület, Táborhegy u. 9/B szám alatt volt, de mivel az 1995-ös mérlegen a vállalkozás címeként az Altus székhelyét, a Szalay u. 4. számot tüntették fel, valószínűsíthető, hogy a cég ténylegesen itt működött.
Az átépítést követően – szintén még 1997-ben – áthelyezték a Fittelina Kft. székhelyét a szemlőhegyi villába. A kft. székhelyének módosítására feltehetően nem azért került sor, mert a „nagy létszámú” – egy ügyvezetőből álló – cég elhelyezése nem volt megoldható az Altus-központban. Ennél valószínűleg racionálisabb indok állhat a háttérben. A kft. székhelyeként a cégnek lehetősége nyílt arra, hogy a villa rezsiköltségének (medence, fűtés, villany, gáz, telefon) egy részét a vállalkozásban költségként elszámolhassák, és ezzel szintén csökkenthessék a társaság adóalapját. Nem találhatók adatok arra vonatkozóan, hogy az átépített Dobrev-lakást bérbe adta-e valakinek a felújítást követően a Fittelina.
A kft. állítólagos bérlői ügyfélköréről a Fittelina jogutódjaként a Gyurcsány-cégbirodalom vezérhajójának számító Altus Rt. vezérigazgatója, Jagiellowicz Györgyné azt nyilatkozta, hogy a Gyurcsány-cégcsoport cégei vették bérbe üzleti céllal az ingatlant a kft.-től. Tekintettel arra, hogy ebben az időben a Gyurcsány-birodalom egyik cégének sem volt cégbíróságon bejelentett székhelye, telephelye vagy fióktelepe a villa (márpedig üzleti céllal csak ebben az esetben lehet ingatlant bérbe venni), kérdéses, hogy az esetleges bérleti szerződések – hasonlóan a Gyurcsány– Dobrev bérbeadási megállapodáshoz – színlelt szerződések-e. Önmagában nehéz elképzelni, hogy egy lakást – amelyben egy hattagú család él, s elvileg a Fittelina Kft. működik benne – még egy vagy több cég üzleti alapon bérbe vesz, és mondjuk a gyerekszobában végzi tevékenységét. Az uszoda és a konditerem üzleti célú bérbevétele szintén nehezen hihető.
Annyi bizonyosan elmondható, hogy a cégnek 1995-ben ötmillió forint árbevétele volt, de még öt év múlva, 2000-ben is csak ekkora összeg, 2001-től pedig gyakorlatilag semmi.
A cég működésének és a villa átépítésének pénzügyi fedezetét nem a Dobrev lakásának bérbeadásából befolyó bérleti díjak biztosították, hanem magánkölcsönök és tulajdonosi hitelek. Gyurcsány saját maga is már 1997-ben 17 milliós kölcsönt adott a Fittelinának, és vállalta, hogy szükség szerint további kétmilliós összegeket fog a társaságnak hitelezni. 2000-ben a Gyurcsány és Dobrev vezetésével már teljesen eladósított cég tartozása a 78 millió forintot is meghaladta. Gondjaikon 2001-ben a villa másik tulajdonosa – és egyben Gyurcsány anyósa –, az Apró Piroska által vezetett Altus Rt. segített. Az Altus 40 millió forint tőkeemelést hajtott végre a Fittelina Kft.-ben, amely összeget a kft. számlájára be is fizettek. Az Altus 40 milliójában közpénz is volt, hiszen a cég bevételei között szerepelt az az évi 12 millió forint, amit a képviselői klub bérbeadásából kapott a Miniszterelnöki Hivataltól. Azaz a Fittelina tőkeemelésében állami forrás is szerepet játszott. A közpénz felhasználásából feltőkésített kft. vissza tudta fizetni Gyurcsánynak is a többmilliós tartozását. 2002 októberében Dobrev Klára eladta üzletrészét férjének, egyben megszüntették a hasznosítási szerződést. Ezzel a bruttó 56,2 millió forint értékű luxusberuházás természetbeni juttatásként nagyrészt Dobrev Klára, valamint – a társasházi közös tulajdonú részek esetében – Dobrev és Apró Piroska magánvagyonába került. A hasznosítási jog megszüntetésekor a kft.-nek a természetbeni juttatás után 24,7 millió forint személyi jövedelemadót és 6,1 millió forint egészségügyi hozzájárulást kellett volna fizetnie az adóhatóságnak. Ennek azonban a társaság könyvelésében nincs nyoma.
A hasznosítási szerződés megszüntetésekor a kft.-nek a beruházást a könyveléséből ki kellett volna vezetnie, de ezt a Fittelina jogsértő módon nem tette meg, sőt a luxusjavakat tovább amortizálta.
2002 novemberében a miniszterelnök lízingszerződést kötött a Fittelina Kft.-vel. A kormányfő tehát lízingbe vette a saját maga által képviselt, saját tulajdonában lévő cégtől a saját lakásában található, a felesége és anyósa tulajdonában lévő uszodát, liftet, öntözőrendszert és csillárt. A lízingszerződés megkötését megelőzően azonban – még egy rendkívüli értékcsökkentés következtében – a Fittelina több mint húszmillió forinttal 22 millió forintra értékelte le a luxusjavakat, így Gyurcsánynak lényegesen kevesebb lízingdíjat kellett fizetnie. A lízingszerződésre feltehetően azért volt szükség, mert ezzel akarták palástolni, hogy ténylegesen Dobrev és Apró Piroska – ellenérték nélkül – jutott javakhoz, amelyek után adózniuk kellett volna.
2003 októberében a 24,5 millió forint veszteséget felhalmozó Fittelina Kft.-t beolvasztották Gyurcsány törvényellenes tulajdonosi meghatalmazása alapján a nyereséges Altus Rt.-be. A beolvadás következtében az Altus Rt. a Fittelina Kft. jogutódja lett, és így a Gyurcsány tulajdonában lévő milliárdos bevételű Altus Rt. mind a mai napig értékcsökkenési leírást alkalmaz a könyvelésébe jogellenesen nyilvántartott luxusjavakra, és csökkenti több millió forinttal a cég társaságiadó-alapját.
Mi számít adócsalásnak? Az Európai Unió részét képező Magyar Köztársaság büntető törvénykönyve szerint adócsalást követ el az, aki az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényt (adatot) a hatóság előtt valótlanul ad elő vagy elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt csökkenti. Folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközökben többször követ el.
(Folytatjuk)
Ítéljen a vizsgálóbizottság
Tóth Károly, az Apró–Gyurcsány-érdekkör állami forrásokból történő meggazdagodását vizsgáló bizottság MSZP-s tagja: a testület feladata megállapítani, hogy Gyurcsány Ferenc közszereplőként szert tett-e gazdasági előnyre posztja miatt, állami forrásból. Mivel a Magyar Nemzet által közölt cikkek egy cég ügyeivel foglalkoznak, a bizottságban nem fogja kezdeményezni a Fittelina Kft.-vel történtek ellenőrzését, bár nincsenek kételyei, hogy ezt az ellenzéki elnök meg fogja tenni. Úgy véli, hogy a társaság adóbevallásait az APEH ellenőrizhette, és – amennyiben szükségesnek tartotta – eljárást is indíthatott volna vele szemben. Magyarországon minden vállalkozás eredményes működésre törekszik a törvények betartásával, illetve a felmerült költségek lehetőség szerinti elszámolásával. Pedagógusként, magánemberként általánosságban az a véleménye, hogy a vállalkozásoknak elég nagy szabadságuk van költségelszámolás tekintetében, ezt szigorítani lehetne.
Szijjártó Péter, a vizsgálóbizottság fideszes elnöke: véleménye szerint a Fittelina Kft. tevékenysége a bizottság hatáskörébe tartozik, ugyanis ha egy, a miniszterelnök érdekeltségébe tartozó társaság nem fizet be adót, vagy esetlegesen jogszabályokba ütköző módon kerüli el befizetési kötelezettségét, és ezáltal nem vesz részt a közteherviselésben, akkor az állami forrásokból gazdagodik. Erre való tekintettel az elnök be fogja kérni a témakörben használható dokumentumokat, amelyek alapján tájékoztatót fog készíteni a vizsgálóbizottság számára. Véleménye szerint ha egy politikus arról szónokol, hogy a tehetősebbektől nagyobb társadalom iránti felelősségre van szükség, akkor elvárható, hogy kijelentéseinek legyen erkölcsi alapja is.
Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője: ha jogsértő magatartást tanúsított a miniszterelnök, akkor annak remélhetőleg jogi következményi lesznek. Amennyiben „csak” etikátlanul járt el Gyurcsány Ferenc, akkor a választópolgárok vonják le a megfelelő tanulságokat. Az Apró–Gyurcsány család meggazdagodását vizsgáló bizottság kitérhet a luxusjavakkal kapcsolatos pénzügyi ügyletek áttekintésére is, hiszen a testület feladatkörébe, elnevezésébe – amit a parlament hagyott jóvá – beleillik ezen megbízások, szerződések vizsgálata is.
Fodor Gábor (SZDSZ): nem ismeri pontosan a miniszterelnök villájával kapcsolatos cikksorozatot, de az kijelenthető, hogy amennyiben gyanú merül fel egy közszereplő vonatkozásában, azt tisztázni kell. Legyen az akár Orbán Viktorral, vagy pedig Gyurcsány Ferenccel kapcsolatos. A vizsgálóbizottságoknak – amelyek jelenleg is teszik a dolgukat – az a feladatuk, hogy az ilyen jellegű ügyeket ellenőrizzék, áttekintsék.
Elhallgatják a villaügyet. Az Apró–Gyurcsány család Szemlőhegy utcai villájának titkairól íródó cikksorozatunk eddig nem érte el a közpénzekből fenntartott, közszolgálatinak nevezett televízió ingerküszöbét, és a mai napig egyetlen hír sem számolt be például a több tíz millió forintos uszodaépítésről, vagy a miniszterelnök családjának trükkös adóelkerülési praktikáiról. A szintén közpénzekből fenntartott, szintén közszolgálati Magyar Távirati Iroda csupán egy kormányszóvivői cáfolat leközléséig jutott el. Ugyancsak hallgat a témáról a két legnagyobb kereskedelmi televízió, az RTL Klub és a TV2 közszolgálati híradója.
Nincsenek válaszok. Mint eddig minden alkalommal, ezúttal is szerettünk volna több kérdést föltenni a cikkünkben érintett személyeknek. Dobrev Klárától ma sem kaptunk választ korábbi kérdéseinkre. Jagiellowicz Györgynét, az Altus Rt. vezérigazgatóját (ebbe a Gyurcsány-cégbe olvadt bele a villaügyből ismert Fittelina) többszöri próbálkozásunk ellenére sem tudtuk utolérni, elektronikus levélben föltett kérdéseinkre pedig lapzártáig nem érkezett reagálás. Többek között arra voltunk kíváncsiak, kik vagy mely cégek vették bérbe 1995 és 2002 között Dobrev Klára lakását, mire használták az ingatlant, mekkora bérleti díjat fizettek. Azt is meg szerettük volna tudni, hogy átfogó vagy célirányos adóellenőrzést végeztek-e a Fittelinánál, illetve hogy a Fittelina befizette-e a Dobrev–Gyurcsány-lakás melletti másik két lakás értéknövekedése utáni személyi jövedelemadót.
Kormányszóvivői és pártelnöki reagálás. Képzelt riportban megjelent butaságokra nem érdemes jogi lépéseket tenni – reagált Batiz András a Magyar Nemzetben az Apró–Gyurcsány-villa felújításával kapcsolatos ellentmondásokat bemutató cikksorozatunkra. Hozzáfűzte: az APEH 2000-ben részletesen megvizsgálta a Fittelina Kft.-t, és mindent rendben talált. Hiller István MSZP-elnök Miskolcon azt mondta: a Magyar Nemzetben megjelent cikkek ellenére a szocialista párt bizalma töretlen Gyurcsány Ferencben.
Eseménynaptár
1995. január: szigorodnak az adójogszabályok: lakásuk átépítése után magánszemélyek nem igényelhetik vissza az áfát.
1995. kora tavasz: az Apró–Gyurcsány családban felmerül a Szemlőhegy utca 42. szám alatti villa átépítésének terve.
1995. június: Apró Piroska megvásárolja az önkormányzattól a villa két lakását, amelynek területe összesen 322 négyzetméter. Dobrev Klára szintén megveszi a villa 159 négyzetméteres lakását 8,6 millió forintért. Az épülethez tartozó garázs önkormányzati tulajdonban marad. A villát társasházzá alakítják.
1995. július: Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc létrehozza a Fittelina Ingatlanbefektetési és Hasznosító Kft.-t, amelynek székhelye a III. Táborhegyi lépcső 9/B szám alatt található, és leendő feladata a villa átépítése. A cég
origo.hu
Újabb helyszínről dobatta ki Magyar Péter a testőreivel a HírTV stábját
