Csontos János: „Ne várd a májust, hiszen közelít a tél.”

Csontos János: Amióta a gyurcsányi száz lépés állítólag – hírügynökségileg és szóvivőileg megerősített módon – immár 135-nél tart (rövid az élet, hosszú a propaganda; nem számoltam utána), mindenki számára nyilvánvaló lehet: a szocialista számtan fabatkát sem ér. Mellesleg ezt nem csupán a lépegetések inflációjából, hanem már a benyújtott költségvetésből is sejthettük. Megoszlanak a vélemények afelől, hogy az áldozatos és hozzáértő kormányzás jóvoltából mikor fogy el végleg az államkasszából a pénz. Az optimistábbak szerint talán egészen szeptemberig kitart; mások az izzasztó kánikulai krachra esküsznek; a realistábbak viszont úgy látják, hogy legfeljebb az év első felében garantálható a nyugdíjak és közalkalmazotti bérek folyósítása. Minő véletlen: a választások az év első felében lesznek. Új értelmet kap a Zorán-nóta: „Ne várd a májust, hiszen közelít a tél.”

(Magyar Nemzet, 2005. november 18.)