Az Egyesült Államokban élő, amerikai-magyar állampolgárságú Martha Nierenberg 1999-ben indított polgári pert nagyapja, Herzog Mór Lipót örököseként a magyar állam, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria ellen 12 festmény visszaszerzéséért. A vitatott műkincsek között vannak – többek között – Anthonis van Dyck, Lucas Cranach, Gustave Courbet, El Greco és Munkácsy Mihály alkotásai is.
A Herzog-gyűjteményt a második világháború előtt Herzog Mór báró, budapesti bankár alapozta meg. Halála után három gyermeke osztozott a hagyatékon. Az örökösök később a tengerentúlra menekültek a zsidóüldözés elől, a gyűjteményt tudomásuk szerint széthordták, még a Szovjetunióba is kerültek alkotások.
Az alperesek jogi képviselői az eljárás során korábban azzal érveltek, hogy a vitatott képek elbirtoklással állami tulajdonba kerültek. Egy Munkácsy Mihály-képet azonban még az eljárás korábbi szakaszában átadtak a felperesnek.
A Fővárosi Bíróság 2000 októberében első fokon, nem jogerősen már tíz képet nyilvánított Martha Nierenberg örökségének, ám a másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság 2002 novemberében megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárás lefolytatására kötelezte a Fővárosi Bíróságot.
(fn.hu, hvg.hu)
zsigmond vilmos
Tíz éve hunyt el az Oscar-díjas magyar operatőr, a világtörténelem egyik legbefolyásosabb művésze
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!