Többnyire tűrhető képet mutat a magyar intézményi környezet megítélése régiónk országaival szemben de több szempont szerint is szembetűnő a lemaradásunk, különösen Csehországgal és Ausztriával szemben – derül ki a Világbank felméréséből, melyet évente 155 országban végez az intézményi és jogi környezet és a szabályozás helyzetéről. Hazánkban kiemelkedően magasak egy vállalkozás beindításának költségei, és rendkívül nagyok az adózási kötelezettségek, engedélykérések, regisztrációk és bevallások adminisztratív terhei és az ezekkel kapcsolatos költségek. Hasonlóan hátrányosan befolyásolja a vállalkozások hatékonyságát és versenyképességét a szerződések betartásának kikényszerítéséhez szükséges jogi procedúrák nehézkessége és időigényessége.
Ezt támasztja alá a Gazdaság és Vállalkozáselemző Intézetnek a kkv-körkép keretében végzett legutóbbi felmérése is, amelyben kis- és közepes vállalkozások vezetői mondták el véleményüket az üzleti életet, a piaci kapcsolatokat befolyásoló intézményi környezetről. Az eredmények tükrében a legrosszabb vélemény a kormányzat és a parlament tevékenységével és munkájának minőségével kapcsolatban fogalmazódott meg. Ellenben a felvétel eredményei megerősítik a vállalatok – korábban már kimutatott – viszonylag jó véleményét az APEH-ről és elégedettségét a hivatal által nyújtott szolgáltatások minőségével. Az adóhivatal megítélése ugyanakkor nem egységes a cégek között.
A cégek többsége inkább jó, mint rossz minősítést társít az MNB teljesítményéhez. Jóval kedvezőtlenebb a kormányzat teljesítményének megítélése (2,84-es átlagos osztályzat), míg a legrosszabb vélemény az Országgyűlés tevékenységével kapcsolatban fogalmazódik meg. Tíz cég közül négyen hármast, négyen kettest adtak és tízből egy a lehető legrosszabb, azaz elégtelen osztályzatot adott a magyar parlament teljesítményére.
Az iskolarendszeren belül a szakképző intézmények kapták a legrosszabb értékelést, ez megerősíti más vállalati felvételek eredményeit: a magyar cégek szerint a szakiskolák által nyújtott képzések színvonala csak kevéssé felel meg az üzleti szféra által támasztott követelményeknek.
A szabályozási feltételek közül kiemelendő a korrupció elterjedtségére utaló vélemények viszonylag nagy súlya. Erre mutat az is, hogy a cégek közel háromnegyede szerint nem teljesül a szabályok egyértelműségének és kiszámíthatóságának nyilvánvaló követelménye. Az állami hivatalokban jelen lévő korrupció minden második vállalkozó szerint közepes vagy jelentős akadályokat gördít a cég működése, illetve növekedése elé. A felmérés eredményei arra is rámutatnak, hogy a kis- és közepes vállalatok számára leginkább a magas adóráták, az állami hivatalnokoknál a lassú ügyintézés, az adójogszabályok, a munkaerő nem megfelelő képzettsége és az EU-szabályok által támasztott követelmények jelentenek akadályokat.
Az államigazgatást gyakran érik bírálatok a közalkalmazottak nagy létszáma és az ebből következő alacsony hatékonyság miatt is. Magyarországon 2004-ben 10 ezer lakosra 863 közalkalmazott jutott. A magyar közszféra helyzete az új EU-tagországokkal szemben is kedvezőnek tűnhet, bár a népesség mérete alapján csak Csehországot tekinthetjük megbízható összehasonlítási alapnak. A kedvező megítélést beárnyékolja, hogy hazánkban a közalkalmazottak számában növekvő tendencia figyelhető meg, ez csak 2004-ben mérséklődött – feltehetően csupán a minisztériumi tevékenységek kiszervezése és a szerződéses foglalkoztatottak létszámnövekedése következtében – írja a Világgazdaság.
Ohridi-tó
Az Ohridi-tó mélyén rejtőzik Európa legrégebbi tóparti települése
