Építőipari munkások és menedzserek életveszélyben?

Akár szellemi, akár fizikai munkát végezzen valaki, a szakemberek megfigyelései szerint senki sem érezheti magát biztonságban. Egyes munkakörök végzésénél ugyanis állítólag nagyobb az egyes megbetegedések gyakorisága.

Korábban a bányászok és a mezőgazdaságban dolgozók voltak a leginkább veszélyeztetettek a munkájuk miatt: a bányászok gyakran szilikózisban, a szabad ég alatt dolgozók pedig bőrrákban vagy mozgásszervi betegségekben szenvedtek.

Ma már nem könnyű a menedzserek élete sem. A felső vezetők közül a 40–55 éves korosztály van leginkább kitéve a hirtelen halál veszélyének; a stressz következtében gyakori az infarktus és a stroke, amelyek sokszor halállal is végződhetnek – mondta Tasáry Ilona, az ÁNTSZ főosztályvezetője.

A fizikai munkások körében is gyakoribbak egyes megbetegedések és az átlagosnál magasabb a halálozási arány. Az emberek a munkájuk során mozgásszervi megbetegedéseket szerezhetnek, így gyakori a korai leszázalékolás is. Súlyos probléma, hogy a fizikai munkások életmódja sokszor eltér a magasabb képzettségűekétől vagy jövedelműekétől. Mivel alacsonyabb a fizetésük, nem tudják megvásárolni a drágább, egészségesebb ételeket, így sokszor kalóriadús az étrendjük, ami szintén megbetegedésekhez vezethet.

Tipikus magyar betegségnek tartják a hipertóniát, azaz a magas vérnyomást. A Szonda Ipsos egy évekkel ezelőtti felmérése szerint a hipertónia leginkább az ipari, építőipari ágazatban a gyakori – az itt dolgozók közel harmadának magasabb az ideálisnál a vérnyomása. Az építőiparban dolgozókat azonban más veszély is fenyegeti: 2004-ben összesen közel 24 ezer munkabaleset történt, 160 végződött halállal, közülük 55 az építőiparban (16 a szárazföldi és csővezetékes szállításban, 13 pedig a mezőgazdaságban) – hangzott el korábban az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) konferenciáján.

(Napi Online)