Mivel az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban (OKÉT) született bérmegállapodás teljesítéséhez a költségvetés nem biztosítja a teljes fedezetet, a TÖOSZ nem tekinti érvényesnek az egyezséget – derül ki a szervezet közleményéből. A mintegy ezerhétszáz önkormányzatot tömörítő TÖOSZ már a bértárgyalások során kikötötte: csak abban az esetben és olyan béremelésről hajlandó megállapodást aláírni, amelynek megvan a teljes központi fedezete. Bár az egyezség megkötésekor a kormány azt ígérte, hogy ötven százalékban feloldja az államháztartási tartalék önkormányzatokra vonatkozó fejezetét, a TÖOSZ szerint ez lényegében új, többletforrást nem eredményez. A kabinet ígérete ugyanis megegyezik a kormánypárti frakciók már korábban is ismert közös javaslatával, amely szerint az államháztartási tartalék önkormányzatokra vonatkozó 28 milliárd forintjából 15 milliárd forintot szabadítsanak fel.
Mivel a TÖOSZ ennek ismeretében sem látta biztosítottnak a béremelés fedezetét, a szervezet már az utolsó két bértárgyaláson sem vett részt. Az önkormányzati oldal nevében a Kistelepülési Önkormányzatok Országos Érdekszövetségének elnöke, Magyar Levente, Jászberény SZDSZ-es polgármestere írta alá a megállapodást – a TÖOSZ szerint felhatalmazás nélkül.
A közszférát képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke érvényesnek tekinti a béralkut. Szabó Endre szerint azt nem teheti semmissé az önkormányzati oldalon belüli felhatalmazással kapcsolatos vita. A Magyar Nemzet kérdésére, hogy a megállapodásban foglaltak teljesítését fedezi-e a költségvetés, Szabó azt mondta: a büdzsében annyi átcsoportosítás, módosítás történt az önkormányzatokkal kapcsolatban, hogy konkrétan nem látja át a kérdést. A szakszervezeti oldal azért írta alá a megállapodást, mert a kormány közlése szerint van fedezet az önkormányzati bérekre – tette hozzá. Az OKÉT-ben szerdán született egyezség a közszféra jövő évi béremeléséről. A költségvetés lezárása napján aláírt megállapodás sokakat meglepett, mivel az önkormányzati oldal távolmaradása miatt a kormány és a szakszervezetek közötti kétoldalú egyezség volt várható.
A megállapodás egyébként nem sokat hozott a nyolcszázezer fős közszféra számára, mivel a közalkalmazottak illetménye nem januártól, hanem csak áprilistól nő áltagosan három százalékkal. A köztisztviselői illetmények ugyancsak áprilistól nőnek 5,1 százalékkal. Rontja a megállapodás értékét, hogy a szakszervezetek végül elfogadták: a közalkalmazottak idei, szeptemberi béremelésének áthúzódó hatása beleszámíthat a 2006-os béralkuba.
Batiz András kormányszóvivő közölte: jövőre lesz pénz a béremelésére, a kormánynak ugyanakkor határozott célja, hogy takarékosabban bánjon az adófizetők pénzével.
Brutálisan nőtt a kamatmentes forgóeszközhitelt igénylés
