Színlelt szerződések: zűrös a szabályozás, maradtak a kérdőjelek

Bár a munkaügyi és a pénzügyi tárca tegnap közzétette a foglalkoztatási jogviszonyok megítélését segítő kritériumrendszert, a közzétett feltételek ugyanakkor az Info Rádió által megkérdezett adószakértő szerint nem adnak eligazodást a vállalkozásoknak.

Az érintett vállalkozások régóta vártak azokra az irányelvekre, melyek alapján eldönthetik: egy adóhatósági vagy egy munkaügyi ellenőrzés során a cégnél fennálló jogviszonyokat munkaviszonyt leplező színlelt szerződéseknek minősítenék-e.

A közzétett feltételek ugyanakkor az Info Rádió által megkérdezett adószakértő szerint nem adnak eligazodást a vállalkozásoknak.

Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke szerint az irányelvek nem egyértelműek, és nem adnak eligazítást az egyes konkrét esetekre. Szerinte ez elsősorban az eltérően értelmezhető munkaügyi jogszabályok miatt van így.

Hiányolják a szakmaspecifilkus ismérveket

A munkaügyi és a pénzügyi tárca tegnap közzétette a foglalkoztatási jogviszonyok megítélését segítő kritériumrendszert. A szakmaspecifikus ismérvek és szempontokat hiányoznak az anyagból. Az irányelv például nem tér ki arra, hogy egy megbízott hány forrásból szerzi jövedelmét.

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium honlapján megjelent a munkaügyi és a pénzügyi tárca együttes irányelve „a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról”.

Eszerint:

Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, illetve területi szervei a hatósági ellenőrzés során megállapított körülmények alapján minősítik a munkavégzés alapjául szolgáló jogviszonyokat. Tehát az, hogy mi minősül munkavégzésre irányuló szerződésnek, nem az elnevezéstől függ – a mérvadóak a felek szerződéskötést megelőző tárgyalásai, a szerződés megkötésekor, illetve a munkavégzés során tett jognyilatkozatai, a tényleges munkavégzés jellege, a jogok és kötelezettségek a mérvadóak. Az adóellenőrzés során az APEH – ellentétben a munkaügyi ellenőrzéssel – nem minősíti át a munkavégzés alapjául szolgáló szerződéseket, azonban, amennyiben azt állapítja meg, hogy a polgári jogi keretek (pl. vállalkozás, megbízás) közötti munkavégzés jellege a munkajog tartalmi elemeit tükrözi, büntethet.

A munkaviszonyt elsődleges és másodlagos jegyek minősítik. Az elsődleges minősítő jegyek önmagukban meghatározóak lehetnek a munkaviszony minősítése szempontjából. A négy jegy bármelyike esetén erősen vélelmezhető, hogy a vizsgált foglalkoztatási viszony munkaviszony, akkor is, ha a felek megbízási szerződést kötöttek. (Az elsődleges minősítő jegyek közé tartozik a tevékenység jellege, a munkakörként történő feladat-meghatározás, a személyes munkavégzési kötelezettség, a foglalkoztatási kötelezettség a munkáltató részéről, a munkavállaló rendelkezésre állása és az alá-fölérendeltségi viszony.) A másodlagos minősítő jegyek egyedülállóan nem feltétlenül meghatározóak, sokszor csak más, a munkaviszony fennállására utaló minősítő jegyekkel együttesen eredményezhetik a jogviszony munkaviszonnyá történő minősítését. (A másodlagos minősítő jegyek közé sorolták az irányítási, utasításadási és ellenőrzési jogot, a munkavégzés időtartamának, a munkaidő beosztásának meghatározását, a munkavégzés helyét, az elvégzett munka díjazását, a munkáltató munkaeszközeinek, erőforrásainak és nyersanyaginak felhasználását, a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek biztosítását, valamint azt, hogy a szerződést írásba foglalták-e vagy sem.)

Az adózás, valamint egyes adónemek – köztük az ekho – választásának lehetősége a munkavégzésre irányuló jogviszonynak csupán a következménye. Az egyes minősítő jegyek önmagukban nem eredményezik egyik vagy másik adózási forma érvényesülését, általában a jogviszony, illetőleg a jogviszonyt létesítő megállapodás tényleges tartalma dönti el azt, hogy arra milyen adózási szabályokat kell alkalmazni. Az ekho esetében a végzett tevékenységtől függően mind munkaviszony, mind polgári jogviszony keretében lehetőség van az ekho választására.

Az ekho által érintett szakmák elsősorban a szakmaspecifikus ismérveket és szempontokat hiányolják a tervezetből – írja a napi.hu. Az irányelv például nem tér ki arra, hogy egy megbízott hány forrásból szerzi jövedelmét, vagyis vállalkozóként hány szerződéses partnere van, holott az adótanácsadók nagy része ezt a legfontosabb szempontok egyikeként emlegeti. Az elsődleges szempontok között maradt a személyes munkavégzés, holott a média és a művészet világában sokszor épp ezért kérnek fel egy-egy személyt kreatív feladatok elvégzésére.

(fmm.gov.hu,napi.hu)