A kutatásban feltett kérdésekre a magyarok sokkal nagyobb arányban adtak helyes választ, mint más uniós polgárok. Egyedül az Európai Parlament választására vonatkozó kérdésre adtak nagy arányban helytelen választ. Tovább csökkent viszont az EU-tagság hazai támogatottsága, mindössze a válaszadók 39 százaléka véli úgy, hogy a tagság jó dolog, ez 6 százalékpontos csökkenés a 2005. tavaszi méréshez képest. Magas a semleges választ adók vagy bizonytalanok aránya, ami az ismeretek hiányával magyarázható.
Inkább az Európai Unió, mint a politikai pártok
A magyar lakosság ennek ellenére az uniós átlagot meghaladóan bízik az unió intézményeiben. az intézményekbe vetett bizalom terén 57 százalékkal listavezetők vagyunk az Európai Unió pozitív megítélését tekintve, míg a politikai pártokban csak a megkérdezett magyarok 14 százalékának van bizalma.
A magyarok 20 százaléka vallotta 2005 őszén, hogy gyakran tekint magára európaiként is (EU 25 átlag: 17 százalék), és ezzel az aránnyal az uniós lista előkelő 4. helyén állunk, annak ellenére, hogy honfitársaink közel háromnegyede (71 százalék) nem beszél egy idegen nyelvet sem.
Horvátország csatlakozását szeretnénk
A csatlakozás pozitív hatásaiként az ország biztonságának javítását, a szolgáltatási szektorra gyakorolt kedvező hatást említették. Magas az euró támogatottsága is (64 százalék). A bővítést támogatók aránya 49 százalékos, az uniós állampolgárokhoz hasonlóan Svájcot, Norvégiát és Izlandot látnánk a legszívesebben, feltűnően magas Horvátország támogatása. Az uniós átlagnál (31 százalék) többen támogatják a magyarok közül (41 százalék) Törökország csatlakozását: attól a meggyőződéstől vezettetve, hogy földrajzi és történelmi szempontból az eurázsiai ország Európához tartozik – viszont nálunk alacsonyabb azok aránya, akik szerint az ország EU-tagsága térségünk biztonságát is erősítené.
Nem vagyunk elégedettek sorsunkkal
Magyarországon a lakosság a korábbinál elégedettebb élethelyzetével, bár az 56 százalékos arány, messze elmarad az uniós 80 százalékos elégedettségtől – derül ki az Eurobarométer számaiból. A magyarok a munkanélküliséget tartják a legfontosabb problémának. A második legfontosabb probléma a válaszadók szerint az adott ország általános gazdasági helyzete (EU-átlag: 39 százalék, Magyarország: 34 százalék). A magyarok szemében a problémás területek közé tartozik még az egészségügy (30 százalék jelölte meg), az infláció (20 százalék) és a bűnözés is (19 százalék).
Az Eurobarometer-kutatás 2005. október 10. és november 5. között zajlott. A felmérés során 29.430 főt kérdeztek meg személyes interjú keretében az EU 25 tagállamában, a csatlakozásra váró országokban (Bulgária és Románia), valamint a második körben csatlakozó államokban (Horvátország és Törökország), illetve a török ciprióták által felügyelt észak-ciprusi területen. Magyarországon 1000 fős reprezentatív mintán, 100 mintavételi ponton végeztek adatfelvételt.
(napi.hu, tozsdeforum.hu)
ELÉGEDETTSÉG AZ ÉLETKÖRÜLMÉNNYEL
(az öt évvel korábbihoz képest, százalék)
|
Magyarország |
EU-25 |
|
|
Javult |
28 |
37 |
|
Nem változott |
28 |
33 |
|
Rosszabb lett |
42 |
29 |
|
Nem tudja/nem válaszolt |
2 |
1 |
