Nyárra lecsökkenhet a tej ára

Jóllehet az EU tagállamokban a tejtermelés és a fogyasztás növekedésével is kalkulálnak a közeljövőben, hazánkban a tej fogyasztói ára várhatóan a tavalyi szintre fog lesüllyedni. Szakértők szerint a nyárra előrejelzett áron a termelők még a kvótaalapú támogatással sem tudnak hosszabb távon tejet előállítani.

Miközben az EU-ban általában a tejtermelés és a fogyasztás növekedésével is számolnak, a hazai tejárak az év közepére ismét a tavalyi szintre süllyedhetnek. A gondot leginkább a támogatási rendszer miatt elszenvedett versenyhátrány okozza. Magyarországon a tejárakban a következő időszakban stagnálást, majd fokozatos árcsökkenést tartanak valószínűnek az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) piaci információs osztályának elemzői. Szerintük a kilogrammonkénti 64 forint feletti árszint előreláthatóan 2006 márciusáig marad jellemző, a nyár közepére ugyanis ismét a tavalyihoz hasonló, 60 forintos árat lehet valószínűsíteni – cikkezik a Napi gazdaság.

Az AKI adatai szerint a nyers tehéntej termelői árának emelkedése már a múlt év decemberében lelassult, a kilogrammonkénti átlagár az AKI adatai szerint 64,38 forint volt. A nyárra prognosztizált áron a termelők hosszabb távon biztosan nem tudnak tejet előállítani, még a kvótaalapú támogatással sem – mondta a Napi Gazdaságnak Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Rt. vezérigazgatója. Szakértők szerint a hazai gyártók a versenyt élező uniós piacnyitásra túlzott árcsökkentéssel reagáltak, egyebek mellett ennek is következménye az átlagárcsökkenés, illetve néhány üzem bezárása. A magyar tejtermékek ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban még mindig drágák: a vaj hazai értékesítési ára például a legmagasabbak közé tartozik Európában. A vezérigazgató szerint a problémát az uniós csatlakozás után nyomott áron a magyar piacra zúduló tejtermékimport okozza, leginkább a hazainál jóval nagyobb mértékben támogatott német, holland tejtermékek növekvő mennyisége.

A probléma gyökere a Magyarország által választott uniós támogatási rendszer – tette hozzá. Véleménye szerint míg Nyugat-Európában birtoknagyság, illetve állatállomány szerint kaphatnak támogatást a gazdálkodók, így nem számít, hogy a föld vagy az állatok alapján jutnak hozzá. Magyarországon más a helyzet: csak földalapú támogatást kapnak a gazdálkodók, ezt a támogatást pedig a növénytermesztési ágazat felszívja. Az állattartóknak ugyanakkor nemigen vannak földjeik, így a takarmányt piaci áron kell megvásárolniuk. Ilyen feltételek mellett nem tudnak versenyképes áron termelni.

(Napi Gazdaság/Origo)