Rendszeres támogatást kérnek a világörökség részei

Nem kapnak rendszeres állami támogatást a világöröksége címmel rendelkező települések, amelyek közül többen is nehéz helyzetbe kerültek emiatt. Hollókő polgármestere attól tart, hogy elvész a falu vonzereje, míg a Fertő tó menti önkormányzatok legszívesebben lemondanának a titulusról.

Magyarország kilenc világörökségi címmel büszkélkedhet: Hollókő, a budai Várnegyed és környéke 1987-től, az aggteleki karszt 1995-től, a Pannonhalmi Főapátság 1996-tól, Hortobágy 1999-től, a pécsi ókeresztény sírkamrák 2000-től, a Fertő tó kultúrtája 2001-től, a Tokaj-hegyvidék és a budapesti Andrássy út 2002-től tartozik ebben a megtisztelő kategóriába.

A világörökségi címmel rendelkezők az uniós, illetve hazai pályázati források elnyerésénél eshetnek kedvezőbb elbírálás alá: Tokaj-Hegyalja 2,5 milliárdos fejlesztési támogatást, míg Pécs 1,5 milliárdot kapott ily módon. A titulus azonban közvetlen előnyökkel nem jár, többek között rendszeres kormányzati támogatást sem kapnak a birtokosok.

Az elkülönített forrás hiánya Hollókőt is sújtja. Szabó Csaba polgármester kiemelte: Hollókő önmaga nem tudja ellátni a világörökségi címmel járó feladatokat, mivel a település éves költségvetése a fejlesztési pénzek nélkül nem éri el az ötvenmillió forintot, és ebből a pénzből a település intézményeit kell működtetni. A polgármester szerint hamarosan elveszhet a település vonzereje, mivel kihalhatnak a mai ófaluban élők, és a jellgzetes stílusú házakat idegenek veszik meg, az önkormányzatnak pedig nincs pénze, hogy ő várásolja meg az épületeket, és azokba fiatalokat költöztessen. Szabó Csaba kiemelte: a pályázatokhoz önrészt is kell biztosítani, márpedig ez is problémát okoz Hollókőnek.

A Fertő tó tavat az osztrákok akarták felvetetni a világörökségi listára, ám az UNESCO ragaszkodott a magyarok részvételéhez is. Budapest végül belement a közös jelölésbe, ám a titulussal járó áldozatot a helyi önkormányzatoknak kell vállalniuk. Az egyik legnagyobb probléma, hogy a világörökségi területre két évvel ezelőtt készített kezelési terv szerint az önkormányzatok nem növelhetik a települések belterületét, ám ez megakadályozhatja a fejlődést. Több önkormányzatnál is azon töprengenek, hogy lemondanak a világörökségi címről. Az osztrákok sikeresen tudják fejleszteni a saját részüket, így viszont a különbségek lesznek szemmel láthatóak.

Ivanics Ferenc, a Fertőtáj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület elnöke leszögezte: az állam nem vesz részt a világörökség mindennapi munkájában, és a megnőtt feladatokhoz nem biztosít pluszforrást.

Budapesten az egyeztetés nehézkes. Varga Kálmántól, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke ismertette: 2004 óta a pesti belváros területi védelem alatt áll. A hivatal szakhatóságként jár el az itteni építési ügyekben, az önkormányzatok azonban nehezen veszik tudomásul a korlátozást. Varga Kálmán szerint a világörökségi helyszínre egyetlen kezelő szervezetet kellene létrehozni, ám ez még nem jött létre az önkormányzatok érdekkülönbségei miatt.

(Forrás: Népszabadság)