A szerbek többsége már támogatja Mladics kiadatását?

A szerbek egyre kevésbé ellenzik Mladics kiadatását – írja a Welt am Sonntag, s ennek okát abban látja, hogy az EU világossá tette: Szerbia számára csak a háborús bűnökkel vádolt tábornok elfogásán keresztül vezet út az unió felé. A Der Spiegel újra azzal foglalkozik, milyen segítséget nyújtottak a német ügynökök az USA-nak Irakban.

2006. 02. 27. 9:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Welt am Sonntag (wams.de)

A konzervatív német napilap vasárnapi kiadásában Susanne Simon Háborús bűnöst cserélek EU tagságra című cikkében foglalja össze mindazt, amit Ratko Mladics elfogásával kapcsolatban tudni lehet.

A tíz éve legkeresettebb szerbről kedden egy bosnyák televíziós adó azt jelentette, hogy elfogták. A belgrádi kormány még azon a napon cáfolta a hírt, s ezt a hágai bíróság fővádlója, Carla Del Ponte is megerősítette.

Ugyanakkor számos újságíró és diplomata úgy véli, hogy Vojislav Kostunica kormánya most elsőször Mladics kiadásának feltételeiről tárgyal. Péteken több mint 10 000 szerb gyűlt össze Belgrádban, hogy – követve a Szerb Radikális Párt felhívását– a Köztársaság téren Mladics tervezett kiadatása ellen tiltakozzon. A tüntetők olyan transzparenseket vittek, mint: „Állítsátok meg a hágai zsarnokságot”, vagy „Mladics számunkra hős marad”, és „Szerbia nem eladó”.

Ugyanakkor az EU sok szerb számára a magasabb életszínvonal szimbóluma. A fiatalok felének nincs munkája. A hétfőn Brüsszelben kezdődő tárgyalásokon a szerb kormánynak alig van esélye a háborús bűnösök kiadása nélkül a tagság előszobájának tekintett társult tagsági szerződés aláírására.

„Ratko Mladics hágai kiadása nélkül nincsenek tárgyalások” – nyilatkozta Olli Rehn, az unió bővítési biztosa. Tavaly áprilisban kezdődött az EU és Szerbia közeledése. Belgrád számára kezdettől fogva világos volt az egyik feltétel: korlátlan együttműködés az ENSZ háborús bűnöket vizsgáló bíróságával. Kostunica végül engedett a brüsszeli nyomásnak, és néhány hónapon belül 12 gyanúsítottat adott ki Hágának. De Ratko Mladics továbbra is rejtekhelyén tartózkodott, s aligha kételkedik abban valaki, hogy ezt a helyet eddig is ismerte a belgrádi kormány.

2002-ig a volt tábornok a jugoszláv hadsereg védelme alatt állt. Akkoriban Mladics kiadatása egyet jelentett volna egy katonai puccsal. Egészen a tavalyi év végéig havonta felvette apja nyugdíját az ifjabbik Mladics, Darko. Csak 2005 végén állította le nemzetközi nyomásra a szerb kormány a nyugdíj átutalását.

A legmélyebb Balkánra is eljutott a hír: „Szerbia és az EU közeledésének Mladics kiadása az előfeltétele”. A kisebbségekért felelős miniszter, Rasim Ljajics úgy véli: „Soha sem volt Mladics letartóztatására kedvezőbb időpont.” Ljajic olyan közvéleménykutatásokat idéz, miszerint az elmúlt héten a szerbek 57 százaléka támogatta Mladics letartóztatását, ami egy évvel ezelőtt még kevesebb, mint 20 százalék volt.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hírmagazin A németek kiszolgáltatták az amerikaiaknak Szaddam védelmi terveit című írásában foglalkozik a Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) és Washington együttműködéséről újabb kínos részleteket közlő New York Times publikációval.

Milyen területekre terjedt ki az iraki háborúban a BND és az amerikai csapatok együttműködése? Egyes lapinformációik szerint a német titkos ügynökök megszerezték Szaddám Husszeinnek Bagdad védelmére kidolgozott terveit, és továbbadták Washingtonnak.

A New York Times értesülései szerint a német ügynökök az eddig kiszivárogtatottnál sokkal szorosabban együttműködtek az amerikaiakkal, és jóval komolyabb támogatást nyújtottak nekik, mint azt eddig a berlini kormány hajlandó volt elismerni. A lap információi szerint a németek megszerezték az iraki diktátornak Bagdad védelmére vonatkozó terveit, állítja egy titkos amerikai katonai tanulmány. Ezt a tervmásolatot a 2003 márciusi Irak elleni támadás előtt egy hónappal eljuttatták az amerikai katonai hírszerzéshez.

Így az amerikai hadsereg fontos információkhoz jutott például arról, hogy Szaddám hol tervezi bevetni a legmegbízhatóbbnak tartott egységeit. A tervmásolat rendkívül jó áttekintést adott a rezsim legfelsőbb vezetésében zajló vitákról is. „Az iraki dokumentum megszerzésével a német hírszerzés sokkal nagyobb segítséget nyújtott az Egyesült Államoknak, mint azt kormánya a nyilvánosság előtt elismerte”- szögezi le a New York Times.

A lap szerint a berlini kormány szóvivője, Ulrich Wilhelm elutasította, hogy a kérdésben állást foglaljon. A szövetségi kormány hivatalosan mindig azt állította, hogy a két, Irakban állomásozó BND ügynökük semmilyen, katonai szempontból használható információt nem adott tovább az amerikaiaknak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.