Die Welt (welt.de)
Nicolas Sarkozy Európa határai című esszéjét közli a konzervatív napilap. (Az írás Sarkozynek a Konrad Adenauer alapítvány meghívására Berlinben mondott beszédének rövidített és szerkesztett változata). A párizsi belügyminiszter és pártelnök az unió válságából kivezető utat a „német-francia motor” megerősítésében és egy hat államból álló mag EU létrehozásában látja. Ahol az említett nagy uniós tagállamok vállalnák néhány kisebb ország érdekeinek képviseletét.
Az európai polgárok többségének az unió olyannyira átláthatatlanná vált, hogy sem a játékszabályokat, sem a célokat nem értik már. Európa lényegében képtelenné vált a polgárok problémáinak megoldására. S ez nem csak egy francia elemzése, hiszen a brit, az ír, a dán, a cseh és lengyel kormány is lemondott arról, hogy referendumot tartson az uniós alkotmányról. Ami annak a jelen, hogy ezek a népek is növekvő távolságtartással figyelik „európai projektet.”
A mivel a konzervatív UMP elnöke képtelenségnek tartja, hogy a hollandokat és a franciákat még egyszer ugyanarról az alkotmányról meg lehetne szavaztatni, ezért egy három lépésből álló cselekvési tervre tett javaslatot.
Elsőként még ebben az évben a jelenlegei szerződések alapján neki kell állni az uniós intézményrendszer reformjának, miként azt korábban Chirac is javasolta. A kormányfői tanács munkája átláthatóbbá lehetne tenni, volna esély az uniós polgárok kezdeményezéseinek is nagyobb teret adni, s szerződésszöveg 42 paragrafusa alapján egyes területekre – például a büntetőjogi együttműködés kérdésében – bevezethetően lennének a többségi határozatok az egyhangú döntések helyett.
Második lépésként megvalósítható lenne a kettő többség elve, valamint az európai tanács állandó elnökének intézménye, a minősített többség intézményének kiterjesztése a külpolitika kérdéseire, valamint a szubszidiaritás elvének a nemzeti parlamentek általi ellenőrzése. Ezen reformlépések egy 10-15 paragrafusból álló rövid szerződésszövegben összefoglalhatóak, amit az első adandó alkalommal megtárgyalnának a felek, hogy az unió újra cselekvő képes legyen.
Harmadszorra azzal a kérdéssel kell foglalkozni, hogy hol húzódnak Európa határai, s milyen forrásokat kell egyes politikai célok végrehajtásához hozzárendelni. Hiszen a mostani rendszer, ahol az uniót nemzeti hozzájárulásokból finanszírozzák oda vezet, hogy azt a polgárok nem értik és mindegyik állam csak azon gondolkodik, hogy a közösség költségére húzzon hasznot. Ezzel a kérdéssel nyíltan kell foglalkoznunk 2008-ban, amikor az unió pénzügyi politikáját újratárgyalják. „S miért ne gondolkodnánk egy nagyobb konvent megalakításáról, melynek tagjai a 2009-es EP választások után összeülnének és az unió jövőjéről vitatkoznának?
Sarkozy szerint az uniós alkotmány referendumok elutasításának egyik oka, hogy a francia és holland polgárok elvetik a határok nélküli Európa gondolatát. Hiszen Európa rövid időn belül 15-ről 27 államra növekedett. Itt az ideje tehát nyíltan az unió felvevő képességeiről, valamint az unió bővítési céljairól vitatkozni.
Tekintettel a francia alkotmány ama passzusára, mely minden további bővítés esetén népszavazást ír elő, a török és horvát csatlakozási tárgyalásokat intenzívebben kellene a nemzeti parlamentekkel felügyeltetni. Ezzel egy időben az uniónak ki kellene dolgoznia a privilegizált partneri kapcsolatok jogi kereteit, olyan szomszédos országok számára melyek nem lesznek belátható időn belül az EU tagállamai.
origo.hu
Veszélyes vegyület szabadult el egy magyarországi ipari parkban
