A Soros-féle Nyílt Társadalom Archívum március 9-én beszélgetéssel egybekötött rendezvény keretében levetítette Schiffer Pál 1974-ben forgatott „Mit csinálnak a cigánygyerekek?” című filmjét. Az est vendégei voltak Kemény István (aki a film készítésében is részt vett) és Havas Gábor szociológusok.
A film által feltett kérdések, hogy a cigány gyerekek járnak-e iskolába, hányan végzik el a nyolc osztályt és milyenek az elhelyezkedési lehetőségeik, a kérdésekre adott válasz komoly társadalmi visszhangot váltott ki a hetvenes években. Kemény István szerint a helyzet ma már jóval kedvezőbb, mint harminc évvel ezelőtt, amikor a cigánygyerekek jelentős része egyáltalán nem vagy csak egy-két osztályt végzett el. Ezzel némileg vitába szállt Havas Gábor és egy kérdésre válaszolva kifejtette, hogy –bár a cigányoknak több mint a nyolcvan százaléka elvégzi az általános iskolát – a képzettségi különbségek a cigányok és nem cigányok között továbbra is fennállnak. A film kapcsán felvetődött az iskolai szegregáció kérdése, aminek kapcsán Kemény kifejtette azt a kutatásokkal is igazolt tényt, hogy az etnikai feszültségek és a szegregáció kérdése szoros összefüggésben van a gazdaság állapotával.
Az oktatási kormányzat – ahogy azt a jászladányi példa is bizonyítja –, elsősorban központi, adminisztratív lépéseket tesz a szegregáció megszüntetésére, ami a dokumentumfilm elkészítése óta eltelt harminc év tanulsága szerint nem célravezető.
Korábban nagy felháborodást váltott ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök javaslata, hogy a legszegényebbek esetében „meg kell szakítani a generációs láncot”, azaz a gyermekek nevelését a családok helyett állami intézményekre kell bízni. A szociológusok szerint az ilyen típusú antidemokratikus gondolatok elsősorban kedvezőtlen gazdasági környezetben ütik fel a fejüket, de a legritkább esetben érik el a kormányzati szintet.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
