Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazinban Henryk M. Broder Kóser antiszemiták című cikkében foglalkozik az izraeli művészek által idén februárban kiírt zsidóellenes gúnyrajz-verseny legsikeresebb karikatúráival.
Az antiszemitizmusból lehetne valami, ha a zsidók foglalkoznának vele – viccelődött az egykori Osztrák-Magyar Monarchiában született humorista, Roda Roda. Hatvan évvel a szerző halálát követően megvalósulni látszik e kijelentés. Ugyan az ő idejében is léteztek zsidó antiszemiták – Karl Marx, Otto Weininger, Karl Kraus –, de eddig mindig csak egyénenként léptek fel és nem közösségben. Most ez is megváltozhat, hiszen több mint száz zsidó karikaturista vett részt azon az antiszemita rajzversenyen, melyet két izraeli kezdeményezett ez év februárjában – írja a lap.
A pályázaton múlt héten hirdettek győztest. Az első a 24 esztendős Los Angeles-i Aron Katz lett, aki a Hegedűs a háztetőn témát gondolta újra. Az ő hegedűse a Brooklyn hídon áll, miközben égnek a World Trade Center tornyai – grafikusan ábrázolva az interneten terjedő híresztelést, miszerint nem iszlamista terroristák, hanem a Moszad a felelős szeptember 11-ért. Katz pénzdíját a Rabbik az emberi jogékért szervezetnek adományozta, amely többek között a palesztinok jogaiért is küzd.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német lap A belső szegénység és a hangulati döntések ellen című írásában foglalkozik a tegnap megkötött „Szövetség a nevelésért” együttműködéssel.
A szövetségi családügyi miniszter asszony, Ursula von der Leyen (CDU), valamint a két keresztény egyház püspökei tegnap Berlinben „nevelési szövetséget” kötöttek. Ennek értelmében az evangélikus és katolikus egyház képviselőivel közösen kidolgozzák az értékorientált nevelés gyakorlati teendőit.
Mivel az oktatást elsődlegesen tartományi ügynek tartják, ezért regionális konferenciákon – Düsseldorfban, Hannoverben, Berlinben és Münchenben – kívánják kidolgozni a gyermeknevelés kötelező mintáit. A miniszter asszony emlékeztetett arra, hogy az alkotmányban lefektetett szabályok döntően a keresztény értékekben lelik eredetüket, ezért az egyházak az értékközvetítésben a megfelelő partnerek. „Nem várhatjuk, hogy a gyerekek 14-15 évesen a semmiből hirtelen határozott állásponttal rendelkezzenek, ha addig hangulati döntéseik alapján éltek“ –fogalmazott von der Leyen. A szövetség célja, hogy „tudatosan állást foglaljanak”. Éppen az első évek fontosak a személyiség és a életfelfogás kialakításakor – nyilatkozta a miniszter asszony a kezdeményezés bemutatásakor. Az óvodák és napközik feladata is, hogy szembeszálljanak a „belső szegénységgel” és a „lelki szegénységgel“.
Ugyanakkor bírálták a kezdeményezést az SPD közeli szakszervezetek, a liberálisok és a zöldek. Ez utóbbiak frakcióigazgatója, Steffi Lemke úgy fogalmazott: „a német kultúra irányadóvá tétele után a CDU nyilvánvalóan a keresztény nevelési dogmát kívánja érvényre juttatni”. Ha a miniszterasszony nevelési kérdéseket a keresztény értékekre egyszerűsíti, akkor „félreismeri egy modern pluralista társadalom elvárásait – tette hozzá.
Focus (focus.msn.de)
A müncheni hírmagazin Előbb integráció, utána állampolgárság című írásában foglalkozik a német belügyminiszter, Wolfgang Schäuble nyilatkozatával, aki csak azt követően kíván tartózkodási és munkavállalása engedélyt adni a külföldieknek, ha rendszeresen iskolába járatják gyermekeiket.
A bevándorlóknak nem szabad „Németországban egy török látszatvilágot” felépíteniük – nyilatkozta a CDU politikusa, majd hozzátette: gondoskodni kell arról, hogy a gyermekeik németül tanuljanak, mielőtt megkezdenék az iskolát. Mindazok esetében, akik nem hajlandóak integrálódni e ténynek tükröződnie kell a tartózkodási engedélyek meghosszabbításában is – nyilatkozta a miniszter. Ugyanakkor Schäuble elismerte, több évtizeden keresztül súlyos hibákat követtek el a bevándorlók integrációjában. Azt hitték ugyanis, az integráció folyamata új generációk felnövekedésével magától is megoldódik.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív német lapban Sztálin kegyelméből című írásában hosszasan emlékeznek szemtanúk a 60 éve történtekre.
1946. április 21-én a berlini Admiralspalast ünnepi vörös zászlódíszbe öltözött. Ezen a húsvéthétfőn számos kíváncsiskodó gyűlt össze a kapuk előtt. A buszok szakadatlanul hozták Berlin belvárosának egyetlen, viszonylag épen maradt reprezentatív csarnokába a közel ezer küldöttet. Ezen napon olvasztották össze a szovjet megszállási övezet szociáldemokrata és kommunista pártját Németország Szocialista Egységpártjává (SED) Moszkva parancsára.
Történt ez annak ellenére, hogy a berlini szociáldemokraták az „egyesülés” előtt 1946. március 30-án úgy határoztak, megkérdezik tagjaikat. A szovjet hatóságok ugyan Kelet-Berlinben megakadályozták a másnapra tervezett voksolást, a nyugat-berlini döntés azonban így is egyértelműre sikeredett: a szociáldemokraták 80 százaléka elutasította a kényszeregyesülést.
origo.hu
Széteshet Magyar Péter pártja a baloldali politikus botrányos viselkedése miatt?
