A kiugró deficitet valószínűsíti, hogy a PM – a hónap 5–7-i időpontjáról – a mai napra tolta át a szokásos havi adatközlés napját. A korábbi évekhez képest a pénzügyi tárca amúgy is óriási, 262 milliárd forintos deficittel számolt, ami többszöröse az előző évek azonos időszakában felhalmozódott hiánynak. A költségvetési szervek felé meglódult kifizetések, valamint a tervezettnél magasabb áfautalások miatt ennél még majdnem százmilliárd forinttal nagyobb a valóságos hiány, tehát az első negyedév végére a deficit túllépte az évre tervezett mérték felét. Noha már több hete ismert volt a tény, hogy a PM április 10-ig visszatartja a költségvetés adatait, Gyurcsány Ferenc a köztévé múlt pénteki adásában azt mondta, csak előző nap értesült a megszokottól eltérő időpontról.
Eközben Veres János pénzügyminiszter az MTI-nek nyilatkozva visszautasította a pénzügyminisztériumi adatközlés időpontjára vonatkozó vádakat. Mint mondta, az adatok közlése szigorú menetrend alapján történik, amely független az országgyűlési választásoktól.
Gazdaságkutatók egyöntetű véleménye szerint az idei 4,7 százalékos kormányzati hiánycél tarthatatlan, a jelenlegi előrejelzések a bruttó hazai össztermék 6–10 százalékát elérő deficitet várnak. Ezzel egybevág az Economist azon megállapítása, hogy a volt KGST-blokkot tekintve Magyarország felügyeli a legroszszabb gazdálkodású költségvetést az Európai Unión belül. A tekintélyes gazdasági hetilap arra figyelmeztet, hogy a magyar államháztartás hiánya a költségvetésen kívül helyezett tételekkel együtt idén a GDP 10 százalékára rúghat. Az Economist szerint a magas hiány hozzájárult a folyó fizetési deficit kialakulásához, amely a forintot 28 havi mélypontjára gyengítette.
Mindemellett az ország külkereskedelmi mérleghiánya is romló tendenciát mutat. Az idei év első két hónapjában a kivitel értéke 2088 milliárd forintot, a behozatalé 2194 milliárd forintot tett ki, ami éves szinten 21, illetve 20 százalékos növekedést jelent – tette közzé előzetes adatait a Központi Statisztikai Hivatal, amelynek kimutatása szerint a külkereskedelmi mérleg hiánya mintegy 105 milliárd forint volt, ami kilencmilliárd forinttal több az egy évvel korábbinál.
Ellentétek az uniós országok között. A magyar pénzügyminiszter szerint határozott felhívás hangzott el az unió gazdasági és pénzügyminiszteri tanácsának (Ecofin) bécsi ülésén arra: kedvezőbb és jobb szabályozást alakítsanak ki az európai vállalatok számára annak érdekében, hogy ezeknek a vállalatoknak a versenyképessége növekedjen a következő időszakban – közölte a távirati iroda. Veres János a tanácskozás szombati zárónapján elmondta, hogy az ülésen elég hosszas vita zajlott a konszolidált társaságiadó-alap kérdésköréről. A jelen levő miniszterek végül is úgy zárták le a vitát, hogy ebben nincs egyetértés az európai országok között. Így erről a kérdésről további egyeztetéseket követően júniusban fog ismét tárgyalni az Ecofin. Hozzáfűzte, az országok jelentős része nem ért egyet azzal, hogy egységes adóalap működjön az EU-n belül.
Az unió pénzügyminiszterei a hét végén 13 ázsiai ország – köztük Kína és Japán – képviselőivel is tanácskoztak, elsősorban a világgazdaság és az energiaárak alakulásáról, valamint a két országcsoportot érintő kereskedelmi kérdésekről. A találkozó egyúttal előkészítette az európai és ázsiai vezetők szeptemberi finnországi tanácskozását.
A találkozón érintettek néhány kétoldalú kereskedelmi problémát is, elsősorban a Kína viszonylatában rendezetlen kérdéseket, így a cipőipari dömping témáját is. Az Európai Uniónak messze legnagyobb a kereskedelmi deficitje Kínával szemben: tavaly 106 milliárd euró volt, 2004-hez képest egyharmadával növekedve. (K. T. L.)
