Sikertörténet vagy káosz?

Orbán Viktor a magyar oktatás elmúlt négy évét káoszként jellemezte. Az SZDSZ sikertörténetről beszél. Gyurcsány leváltaná a szabad demokrata oktatási minisztert. A bizonytalanság a közoktatásban, a művészeti képzés válsága, a szakképzési reform elmaradása és a felsőoktatás diktatórikus átalakításának visszásságai az ellenzéki vezetőt látszanak igazolni.

Kis Sándor
2006. 04. 07. 15:57
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Az elmúlt négy év egyik igazi sikertörténete az oktatási reform, ezért nem gondoljuk úgy, hogy ezen a területen bármilyen módon is szégyenkeznie kellene az SZDSZ-nek” – nyilatkozott az Orbán–Gyurcsány vita után az Info Rádiónak Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője. Mint ismert, Orbán Viktor a vita során kaotikusnak nevezte a magyar oktatás helyzetét.

Bizonytalanság a közoktatásban

Közvélemény-kutatási adatok bizonyítják, hogy mind a szülők, mind a pedagógusok körében egyre nagyobb a bizonytalanság az oktatással kapcsolatos kérdésekben. A kompetenciaalapú oktatás, azaz a képességfejlesztés kizárólagossá tétele ellentmond a magyar oktatás sikeres hagyományainak, a pedagógusok tapasztalatainak és a legtöbb oktatási szakértő véleményének, akik az oktatási folyamat komplexitását hangsúlyozzák. Az érettségi és felvételi rendszer teljes átalakításával, a lebonyolítás botrányain túl, olyan bizonytalanságot teremtettek, hogy sok végzős középiskolás diák kivár, és csak a jövő évben fogja beadni felvételi kérelmét. Ezt bizonyítja az idén a felsőoktatásba jelentkezők számának csökkenése is. A kistelepülések iskoláinak anyagi helyzete az elmúlt négy évben tovább romlott, a kormány inkább az egy-egy kistérségben működő, központi iskolákat preferálja.

A művészeti képzés válsága

A művészeti képzés, különös tekintettel a zenepedagógiára, nagy hagyományokkal bíró, világszínvonalú, Magyarországon rendkívűl népszerű oktatási forma. A kormány azonban jelentősen csökkentette a művészeti iskolák támogatását, ami a művészeti képzésben részt vevők körének csökkenéséhez vezetett, hiszen a megdrágult oktatást ma már nem mindenki tudja megfizetni.

A szakképzés átalakításának elmaradása

A ciklus végén a kormány formális intézkedésekkel – mint például az Országos Képzési Jegyzék átalakításával és képzési központok létrehozásával – hozzákezdett a magyar szakképzés átalakításához, azonban lényegi, a képzés tartalmát érintő változtatásokra nem került sor. A magyar gazdaság meghatározó szereplői és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az elmúlt négy év során többször elégedetlenségüknek adtak hangot a szakképzés reformjának elmaradása és az ebből fakadó gazdasági hátrányok miatt.

Totális reform a felsőoktatásban

A bolognai folyamathoz, azaz az egységes európai oktatás kialakításának programjához való csatlakozás kapcsán a kormány teljesen átalakította a felsőoktatást. Megszüntette a főiskola-egyetem duális rendszerét, és helyette a legtöbb felsőoktatási intézményben kötelező jelleggel bevezette a három plusz kettő éves „bachelor” és „master” képzést. Tette ezt anélkül, hogy gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznénk az említett képzési formák területén, és anélkül, hogy a „master” képzési szint kialakítása, hivatalos akreditációi elkészültek volna. Az új felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban, miután azt alkotmányossági hiányosságok miatt többször visszadobták, most a hallgatók érdekképviselete fordult az Alkotmánybírósághoz, ugyanis az új, a felsőoktatási intézményeket irányító testületekből kihagyták a diákok képviselőit.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.