„Az elmúlt négy év egyik igazi sikertörténete az oktatási reform, ezért nem gondoljuk úgy, hogy ezen a területen bármilyen módon is szégyenkeznie kellene az SZDSZ-nek” – nyilatkozott az Orbán–Gyurcsány vita után az Info Rádiónak Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője. Mint ismert, Orbán Viktor a vita során kaotikusnak nevezte a magyar oktatás helyzetét.
Bizonytalanság a közoktatásban
Közvélemény-kutatási adatok bizonyítják, hogy mind a szülők, mind a pedagógusok körében egyre nagyobb a bizonytalanság az oktatással kapcsolatos kérdésekben. A kompetenciaalapú oktatás, azaz a képességfejlesztés kizárólagossá tétele ellentmond a magyar oktatás sikeres hagyományainak, a pedagógusok tapasztalatainak és a legtöbb oktatási szakértő véleményének, akik az oktatási folyamat komplexitását hangsúlyozzák. Az érettségi és felvételi rendszer teljes átalakításával, a lebonyolítás botrányain túl, olyan bizonytalanságot teremtettek, hogy sok végzős középiskolás diák kivár, és csak a jövő évben fogja beadni felvételi kérelmét. Ezt bizonyítja az idén a felsőoktatásba jelentkezők számának csökkenése is. A kistelepülések iskoláinak anyagi helyzete az elmúlt négy évben tovább romlott, a kormány inkább az egy-egy kistérségben működő, központi iskolákat preferálja.
A művészeti képzés válsága
A művészeti képzés, különös tekintettel a zenepedagógiára, nagy hagyományokkal bíró, világszínvonalú, Magyarországon rendkívűl népszerű oktatási forma. A kormány azonban jelentősen csökkentette a művészeti iskolák támogatását, ami a művészeti képzésben részt vevők körének csökkenéséhez vezetett, hiszen a megdrágult oktatást ma már nem mindenki tudja megfizetni.
A szakképzés átalakításának elmaradása
A ciklus végén a kormány formális intézkedésekkel – mint például az Országos Képzési Jegyzék átalakításával és képzési központok létrehozásával – hozzákezdett a magyar szakképzés átalakításához, azonban lényegi, a képzés tartalmát érintő változtatásokra nem került sor. A magyar gazdaság meghatározó szereplői és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az elmúlt négy év során többször elégedetlenségüknek adtak hangot a szakképzés reformjának elmaradása és az ebből fakadó gazdasági hátrányok miatt.
Totális reform a felsőoktatásban
A bolognai folyamathoz, azaz az egységes európai oktatás kialakításának programjához való csatlakozás kapcsán a kormány teljesen átalakította a felsőoktatást. Megszüntette a főiskola-egyetem duális rendszerét, és helyette a legtöbb felsőoktatási intézményben kötelező jelleggel bevezette a három plusz kettő éves „bachelor” és „master” képzést. Tette ezt anélkül, hogy gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznénk az említett képzési formák területén, és anélkül, hogy a „master” képzési szint kialakítása, hivatalos akreditációi elkészültek volna. Az új felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban, miután azt alkotmányossági hiányosságok miatt többször visszadobták, most a hallgatók érdekképviselete fordult az Alkotmánybírósághoz, ugyanis az új, a felsőoktatási intézményeket irányító testületekből kihagyták a diákok képviselőit.

Fiatal fiú kirablását tervezte egy rendőr és a társa