Stefka István: Ezeket a történelmi pillanatokat is végiggondolhatná a szobor melletti padon a pihenni vágyó, ha nem zavarná meg a folyamatos motorzaj. Egyébként a Disznófő-forrás feletti tisztáson, közvetlenül a Tündérhegyi út kezdeténél állították fel a főváros első Kossuth-szobrát, Tóth István alkotását, amelyet 1913. június 22-én avattak fel. A világ – úgy látszik – alig változik, mert a szobor már több mint egy esztendeje, 1912 májusa óta készen állt az erdőben, de a napi politikai viharok nem kedveztek az avatásnak. A szobor elkészültének napjaiban a véderő és a választójogi törvény ellen tüntető ellenzéket – soraiban Kossuth fiával, Ferenccel – erőszakosan elhallgattatták a parlamentben. Egy esztendőnek kellett eltelnie, mire egy csendes ünnepségen az alkotást fel lehetett avatni. Az életnagyságúnál nagyobb bronz mellszobor vöröses terméskő talapzaton áll. Az avatáson Kossuth Lajos fia, Kossuth Ferenc is részt vett. A talapzaton az avatáskor az elfogatást megörökítő bronz dombormű állott, de a második világháború után azt ellopták.
A szabadságharc százötvenedik évfordulójának tiszteletére a Budapest Zugligeti Egyesület, a Szabad Polgári Kör és a hegyvidéki önkormányzat támogatásával újra elkészült a szobor talapzatának a domborműve Varga Tamás szobrászművész alkotásaként. A szép az egészben, hogy Kossuth Lajos szobrát és környékét a Zugligeti Általános Iskola diákjai tartják rendben, gondozzák évtizedek óta és koszorúzzák meg minden esztendő március 15-én. Ennyit tesz a nevelés. Vajha másban is apellálhatnánk rá!
(Magyar Nemzet, 2006. május 15.)

Gulyás Gergely keményen helyretette Karácsony Gergelyt