MSZOSZ: A munkavállalók reálbérvesztése hét százalékos lehet

Az Országos Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén a munkaadói oldal kilátásba helyezte a tavaly novemberben három évre kötött minimálbér-megállapodás felmondását. A szociális partnerek azt kérték a kormánytól, hogy a megszorító intézkedéseket tekintse átmenetinek – írja a Népszabadság.

Tegnap az OÉT plenáris ülésén a munkaadói oldal soros elnöke, Zs. Szőke Zoltán közölte: azt elfogadják ugyan, hogy az államháztartási hiány csökkentése érdekében megszorításokra van szükség, a csomag azonban alapvetően megváltoztatja azokat a feltételeket, amelyek alapján tavaly novemberben három évre szóló egyezséget kötöttek a minimálbér emeléséről. Az egyezség szerint az idén 62500, jövőre 65500, 2008-ban pedig 69 ezer forint lenne a legkisebb kötelező bér. A megemelt összeget a megszorító intézkedések miatt soknak tartják a munkaadók.

Zs. Szőke Zoltán bejelentette: fel fogják mondani a megállapodást, amit egyebek mellett azzal számolva írtak alá, hogy az idén novembertől megszűnik a havi 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulás. Kezdeményezte ugyanakkor, hogy a kormány 2007. január elsejétől függessze föl a középfokú iskolai végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozók garantált bérminimumát. A megváltozott feltételek mellett ugyanis a munkaadók nem tudják vállalni a felemelt bér kifizetését.

Csizmár Gábor munkaügyi államtitkár leszögezte, hogy a kormány a bérmegállapodást magára nézve kötelezőnek tartja, de nem vitatta, hogy lehetnek olyan változások, amelyek indokolttá teszik az egyezség felülvizsgálatát.

A munkaadók és a munkavállalók képviselői is arra szólították fel a kormányt, hogy tekintse átmenetinek a megszorító intézkedéseket, s legkésőbb 2008. június 30-áig, illetve akkor, ha az államháztartási hiány GDP-arányos mértéke eléri a három százalékot, vonja vissza azokat. Wittich Tamás, a szakszervezetek szóvivője kemény szavakkal illette a kabinetet, szerinte ugyanis a kormány semmi készséget nem mutat arra, hogy megpróbálja a terheket arányosabban elosztani a három oldal között, s nem láthatóak azok a lépések, amelyek a feketemunka kifehérítését célozzák. Az érdekvédő kifogásolta azt is, hogy olyan helyzetben tárgyalnak, amikor nem lehet tudni, milyen irányban indulnak el a reformok, s az intézkedéscsomag milyen hatással lesz a következő másfél évben a reálkeresetekre. Az MSZOSZ számításai szerint a munkavállalók reálbérvesztése megközelíti majd a hét százalékot. (A kabinet nem számol reálbércsökkenéssel.) Wittich azt mondta: a csomagban több olyan tétel szerepel, amely kifejezetten ellentétes a novemberi OÉT-megállapodással. Ilyen a munkavállalók járulékának 3,5 százalékos emelése, ami helyett a szakszervezeti vezető inkább az áfát emelné, de csak olyan termékek és szolgáltatások esetében, amelyek nem érintik a legnehezebb helyzetben élőket.

A Pénzügyminisztérium államtitkára, Katona Tamás elmondta, hogy az intézkedéscsomag egyes tételeit a kormány is átmenetinek tekinti – ilyen a szolidaritási adó például -, de azt is világossá tette, hogy az egyéni járulékemelés nélkülözhetetlen az egészségügyi ellátás szempontjából.

A Fidesz szerint az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén elhangzottak alapján kijelenthető, hogy 2007-ben egészen biztosan csökkennek a reálbérek. Szijjártó Péter szóvivő szerint ez azt jelenti, hogy a Gyurcsány-kormány veszélyt jelent az országra, a magyar családok megélhetésére és a magyar vállalkozókra.
(nol.hu)