A KDNP ősszel újra előveszi javaslatait a parlamentben

Az ellenzéki párt napirenden kívánja tartani – egyebek mellett – a költségvetési tanács felállítását, a miniszteri javadalmazást, és el kívánják érni, hogy parlamenti ellenőrzés alá kerüljön a Nemzeti Fejlesztési Kabinet és a fejlesztésért felelős kormánybiztos munkája is.

A Nemzeti Fejlesztési Kabinettel és a fejlesztésért felelős kormánybiztossal összefüggésben Rubovszky György azt mondta: „itt egy alkotmányos alapelv törik meg (...) Egy olyan intézményt hoztak létre, amely kikerült a parlament ellenőrzése alól.„ Hozzátette: a választási törvénnyel kapcsolatos kérdést is „visszahozzák” a parlament elé.
Rubovszky György, a párt frakcióvezető-helyettese a parlamenti és az önkormányzati képviselők díjazását, illetve költségtérítését érintő törvényi változásokra kitérve elmondta: bár a kormány mind az országgyűlési, mind a helyi önkormányzati képviselők esetében takarékoskodott a költségekkel, ugyanezt nem tette meg saját magával szemben.
A miniszterelnök és a kormánytagok javadalmazása nem csökkent – emelte ki a politikus, aki hozzátette: a KDNP-nek – a Fidesszel közösen – ezzel kapcsolatban két javaslata volt. Az egyik, hogy a kormánytagok fizetését 45–50 százalékkal csökkentsék; a másik pedig, hogy a kabinet tagjainak fizetését az államháztartási hiány mértékétől tegyék függővé. E javaslatokkal a kormányoldal foglalkozni sem kívánt -–hangsúlyozta Rubovszky György.
Arra a kérdésre, hogy a KDNP az Alkotmánybírósághoz fordul-e az egyensúlyjavító csomag miatt, Rubovszky György azt mondta: a frakció erről még nem döntött, de ilyen lépésről tartanak az egyeztetések a Fidesz képviselőcsoportjával.
Hargitai János KDNP-s képviselő szerint a nyári ülésszak törvényalkotásának „legtragikusabb eredménye„ a versenyképesség romlása és a munkanélküliség várható növekedése.
A képviselő úgy fogalmazott: „megsarcoltak milliókat”, és a kormányzat még csak nem is gondolkodik arról, hogyan teremtsenek több munkahelyet, vagy a megszorítások mellett hogyan ösztönözzék a kis- és középvállalkozásokat arra, hogy munkahelyeket teremtsenek.
„Az elkövetkező néhány évet ezért nagyon tragikusnak gondolom, és félve nézek ez elé„ – mondta Hargitai János.
A képviselő hozzátette: elfogadhatatlan az a kormányzati magatartás, amellyel a kistelepülések önkormányzatait kényszerhelyzetbe hozza. A feladatok más szintre helyezésével egyrészt megpróbálják „kiüresíteni” ezeket az önkormányzatokat, másrészt arra próbálják kényszeríteni őket, hogy iskoláikat tagiskolákként működtessék.
Hargitai János véleménye szerint az egyensúlyjavító intézkedések éppen a nehéz helyzetben lévő kistelepüléseken élő sok szegény embert érintik a leginkább.
(MTI)