Az államnak vissza kell fizetnie az iparűzési adót is?

Súlyos helyzetbe sodródhat az államháztartás a parlamenti hétfői döntése miatt. Az Országgyűlés ugyanis a kormány megszorító csomagjának részeként megszavazta, hogy a korábban törvénybe foglaltak ellenére nem szűnik meg 2008-tól az iparűzési adó.

Akár minden vállalkozás visszakaphatja az iparűzési adót (ipa), ha az Európai Bíróság kimondja a magyar állam rosszhiszeműségét az adónem fenntartásával kapcsolatban. Erre azután nyílt esély, hogy a parlament hétfőn úgy döntött: a korábban elfogadott törvényt felülírja, és mégsem szűnik meg 2008-tól ez az adónem. A tét évi 350 milliárd forint.

Oszkó Péter, a Deloitte adószakértője szerint ez döntés azt eredményezheti, hogy az Európai Bíróság előtt folyamatban lévő eljárásban – vagyis eljárásokban – a magyar állam elveszíti jóhiszeműségét. A Pénzügyminisztérium illetékesei eddig azzal igyekeztek ennek látszatát kelteni, hogy úgy érveltek: az uniós csatlakozáskor kapott derogáció szerint 2007. december 31-ig fennmaradhatnak az iparűzésiadó-kedvezmények, tehát az EU elfogadja ezt az adónemet.

Az Európai Bírósághoz (EB) június közepén érkezett meg kilenc magyar társaság beadványa. A Kögáz Rt. és nyolc pertársa a Zala Megyei Közigazgatási Hivatal ellen elvesztett közigazgatási per után fordult az uniós bírósághoz. A vállalkozások szerint 2004 májusa óta nem terheli őket az iparűzési adó fizetésének a kötelezettsége, mivel az ominózus adónem ellentétes az EU forgalmi adóra vonatkozó irányelvével.

Az LB is jogértelmezést kér

Ezen a héten hétfőn a Legfelsőbb Bíróság is az Európai Bírósághoz fordult, és jogértelmezést kért az ipáról, miután – az LB érvelése szerint – a hazai bíróságok az iparűzési adó ügyében eltérő ítéleteket hoztak. Az Európai Bíróság vagy egyesíti a két ügyet, vagy az egyiket felfüggeszti addig, míg a másikban lefolytatja az eljárást – mondta Oszkó Péter. Ha az eljárások nyomán hazánkat a mostani törvénymódosítás hatására rosszhiszeműnek minősíti az Európai Bíróság, akkor minden, az ipa fizetésére kötelezett és azt befizető cégnek visszajár az adó.

Ez évente 350 milliárdos tétel, vagyis ha a 2004. május 1-jei EU-csatlakozásig visszamenően kell fizetni, az önkormányzatoknak – 2006 júliusának végéig, tehát 2 év 2 hónappal számolva – több 700 milliárd forintos cechet kellene állniuk. Ha az állam átvállalja az önkormányzatok helyett a pénz kifizetését – mást nem is nagyon tehetne–-, az az idei GDP-adatokból kiindulva 3,2 százalékkal növelheti a deficitet.

Oszkó Péter szerint a költségvetésnek akkor is fizetnie kell, ha az Európai Bíróság igazat ad a hozzá forduló cégeknek, de nem állapítja meg az állam rosszhiszeműségét. Ebben az esetben – feltehetően az olasz IRAP-ügyhöz hasonlóan – az ipát várhatóan nem visszamenőleg, hanem csak a jövőre vonatkozóan fogják megszüntetni, és az adó visszatérítése is csak azoknak jár, akik időben ébrednek. A bíróság ugyanis feltehetően megállapít egy időpontot, és csak az adó ellen addig fellépők kaphatják vissza a pénzüket.

(Index.hu)