Gallup: Rohamosan fogy az MSZP szavazóbázisa, romlik a közhangulat

Az elmúlt három hónapban a teljes lakosság körében 14 százalékponttal csökkent az MSZP-re szavazók aránya, miközben a Fidesz, az MDF, az SZDSZ szavazóinak száma lényegében nem változott. A lakosság kétharmada családja anyagi helyzetének romlására számít a következő évben – derül ki a Gallup legfrisebb kutatásából.

Idén májusban, tehát közvetlenül a választások után, a szavazásra jogosultak körében az MSZP támogatóinak aránya 35 százalék volt, ez júniusra 27 százalékra, júliusra pedig 21 százalékra esett vissza – derül ki a Gallup legfrisebb közvélemény-kutatásából. A Fidesz-re stabilan a teljes lakosság 35-38 százaléka szavazott volna „egy most vasárnap tartandó választáson„ ugyanebben az időszakban. A Fidesz -re szavazók arányának ingadozása a minta mérési hibájának határain belül van, az MSZP támogatottságának ilyen mértékű csökkenése azonban jelentős változást jelez az intézet szerint.

Az MSZP-től elpártolók elsősorban a bizonytalanok és nem-szavazók számát gyarapították az elmúlt hónapokban. Májusban még tíz felnőttből kettő (22 százalék), júniusban három (27 százalék), júliusban pedig már négy (38 százalék) válaszolt úgy, hogy vagy nem mennének el szavazni, vagy nem tudják, hogy kire szavaznának. A kis pártok szavazóinak köre stabil maradt a választások óta eltelt időszakban, most 2-3 százalék a támogatottságuk.

A legnagyobb arányú veszteséget a szocialisták a vidéki nagyvárosokban, a 70 éven felettiek, a diplomások és a közepes jövedelmű családok körében szenvedték el. A legmagasabb jövedelműek változatlanul nagymértékben állnak ki a Párt mögé –körükben nem változott szignifikánsan az MSZP-re szavazók aránya.

A MSZP veszteségéből azonban ebben a periódusban igazából még egyik párt sem profitált. Az elmúlt hónapok eseményei és hírei a szocialistáktól elpártolókat a „bizonytalan” politikai attitűdűek táborába sodorta.

Rossz kilátások

Májusban még minden negyedik felnőtt gondolta úgy, hogy az ország meglehetősen jó gazdasági helyzetben van, júliusban már csak minden tizedik magyar vélekedett így.
Ugyancsak májusban a lakosság kétharmada (66 százaléka) vélte úgy hogy a magyar gazdaság nagyon rossz, vagy meglehetősen rossz állapotban van, júniusra már az ország felnőtt lakosságának háromegyede (77 százalék), míg júliusban 84 százalék vélekedett így. Különösen megnőtt azoknak az aránya, aki szerint a helyzet „nagyon rossz„ (18-ról 34 százalékra).

2004 júniusáig visszamenőleg a kampányidőszakot leszámítva mindig többen voltak azok, akik a következő 12 hónapban inkább anyagi helyzetük romlására számítottak, mint azok akik javulásra. 2006 január elején megváltozott ez a tendencia és egészen májusig az optimisták voltak többségben. Júniusra drasztikus változás következett be a következő évre vonatkozó kilátásokban – a korábbi minden harmadik-negyedik helyett – már több mint minden második magyar látta úgy, hogy a családja helyzete romlani fog, és júliusra ez a tendencia tovább romlott, 10 felnőttből hatan számítanak helyzetük romlására a következő egy évben.

Leginkább a 40-59 év közöttiek pesszimisták a következő egy évet illetően, kétharmaduk úgy véli, hogy anyagi helyzetük romlani fog. Az aktuális anyagi helyzet szintén meghatározó a jövővel kapcsolatos várakozásokban, a jobb helyzetben lévők kevésbé pesszimisták, mint a rosszabb helyzetben élők.

A következő négy év kilátásait tekintve is egy két éves tendencia változott meg 2006 júniusában. 2004 óta mindig többen voltak azok, akik a következő négy évben anyagi helyzetük javulására számítottak, mint akik rosszabb helyzetet jósoltak családjuknak. 2005-ben már optimista volt a lakosság bő harmada és a pesszimisták csak fele ennyien voltak. Ez a tendencia folytatódott 2006 első felében is, amikor már majd minden második felnőtt volt optimista és csak minden tizedik pesszimista. 2006 júniusában drasztikus változás történt a következő négy év kilátásainak megítélésében, a pesszimisták kerültek túlsúlyba.

A következő négy év vonatkozásában csak valamivel derülátóbb a lakosság, mint a következő egy év vonatkozásban. Minden ötödik felnőtt magyar gondolja úgy, hogy családja anyagi helyzete kicsit, vagy sokkal jobb lesz a következő választások évében. A májusi hangulathoz képest viszont ez lényegesen borúlátóbb prognózis, hiszen akkor még majd minden második felnőtt gondolta ezt (44 százalék). Egzisztenciális helyzetét illetően sokkal rosszabb helyzetre számít négy év múlva a lakosság negyede (23 százalék), a májusi 8 százalékhoz képest.

A következő négy év vonatkozásában a 40-59 évesek, a rosszabb anyagi helyzetben élők élők a pesszimistábbak, míg a kifejezett optimizmus leginkább csak gazdagok kiváltsága.
(gallup.hu)