Időskori szegénység, a nyugdíj elvesztése fenyeget

Egy felmérés készítői szerint a 45 év felettiek 38 százalékát fenyegeti az öregkori szegénység, mivel nem lesz se mobilizálható vagyonuk, se kiegészítő jövedelmük nyugdíjba vonulásuk után. Azok sincsenek biztonságban, akik a nyugdíjpénztárakba átlagosan havi három-négyezer forintot fizetnek csupán be.

A negyvenöt éven felüliek 38 százalékát fenyegeti az időskori szegénység, ugyanis nincs se pénzzé
tehető vagyonuk, se megtakarításuk a nyugdíjas évekre. Egy tisztes kiegészítő járadékhoz a nyugdíjpénztárakban hét-tíz millió forintot kellene felhalmozni – írja a Magyar Hírlap.

Kódolt gazdasági és társadalmi konfliktus – tömören így jellemezhető a magyar nyugdíjrendszer jövője Csaba László, a Közép-Európai Egyetem professzora szerint. A Medián közvélemény-kutató most ismertetett felmérése alapján ugyanis a felnőtt korúak alig egyharmada készül tudatosan az öregkorára, de ez az arány még az ötven év felet tiek körében sem éri el az ötven százalékot. Így nem is meglepő, hogy a felmérés készítői szerint a 45 év felettiek 38 százalékát fenyegeti z öregkori szegénység, mivel nem lesz se mobilizálható vagyonuk, se kiegészítő jövedelmük nyugdíjba vonulásuk után – ismertette a felmérés fő megállapítását Karácsony Gergely, a Medián kutatásvezetője.

Azok sincsenek biztonságban, akik azt hiszik magukról: ma a nyugdíjpénztártagok átlagosan havi három-négyezer forintot fizetnek csupán be, ebből pedig nem halmozódik fel a normális nyugdíjpótlékhoz szükséges összeg – mondta Paál Zoltán, a Generali-Providencia ügyvezető igazgatója. Ahhoz, hogy valaki egy tisztes – több tízezer forintos havi nagyságú – nyugdíjjáradékot kaphasson, hét-tízmillió forintot kellene fölhalmoznia a nyugdíjpénztárban.

Ez húszéves megtakarítási időszakkal számolva havi 30-40 ezer forint – tehát a befizetések átlagának tízszeresével lenne elérhető. Az öregkori szegénység által veszélyeztetettek nagy többsége nincs is tisztában kiszolgáltatottságával. A mindent eluraló szürkegazdaság miatt sokan nem jutnak adózott jövedelemhez, tehát ezek a forintok nem számítanak be a majdani nyugdíjalapba. Ezeket az embereket nevezi a szakzsargon vesztes potyautasoknak: ők most örülnek annak, hogy kibújhatnak a járulékterhek megfizetése alól, de nem vesznek tudomást ennek hosszú távú kockázatairól.

Mivel az örök i�úságba vetett hit kevés, így öngondoskodás elterjedése nélkül megoldhatatlan feladat a nyugdíjrendszer finanszírozása – hangsúlyozta Csaba László, hozzátéve: elkerülhetetlen a nyugdíjrendszer további privatizációja, ugyanis az állami nyugdíjrendszerben meglévő finanszírozási szakadék egyre mélyül. 2001 óta ugyanis folyamatosan emelkedtek a nyugdíjkiadások, miközben a járulékbevételek csökkentek, ezért elkerülhetetlen a realitásokkal való szembenézés, a gyors cselekvés – figyelmeztetett a professzor.

Magyar Hírlap