Megyeösszevonással alakítaná ki a kormány a régiókat

Megyék összevonásával szeretné kialakítani a régiókat az önkormányzati választások után a kormány – értesült a Magyar Nemzet. A kabinet most feles módosítással szeretné ugyanazt elérni, amit kétharmados törvénnyel nem sikerült.

Egy jogi kiskapuval szeretnék kialakítani a régiókat a kormánypártok, miután nem sikerült áterőltetniük az ezzel kapcsolatos alkotmánymódosítást a parlamenten – értesült lapunk. Az alkotmány szerint a parlament a kormány javaslatára „dönt a megyék területéről, nevéről, székhelyéről”. Információink szerint ezt kihasználva a kormánytöbbség az önkormányzati választások után feles törvénnyel egyszerűen össze kívánja vonni azt a három-három megyét, amelyekből régiókat szerettek volna alakítani. Így ezeket továbbra is megyének hívnák, de már régióként kezelnék. Az összevont területi egységeket pedig azért kellene továbbra is megyének hívni, mert az alkotmány szerint „a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga”.

A költségvetési törvény elfogadását megelőző megyeösszevonással a kormány azt is eléri, hogy kevesebb támogatást kell nyújtania az önkormányzatoknak. Így pénzügyileg „kiszáríthatja” azokat a volt megyeközpontokat, amelyeket fel akar számolni. Ezzel a lépéssel a kormányzat gyakorlatilag minden olyan célját elérhetné feles törvénynyel, amelyet korábban kétharmados jogszabály-módosításokkal szeretett volna megvalósítani.

Ismert: a megyék eltörlésére az ellenzék nemet mondott a parlamentben. Képviselőik arra hivatkoztak, hogy a régiók kialakítása nem megy rohamtempóban, Francia- vagy Olaszországban például több mint tíz évig zajlott ez a folyamat. Ráadásul a megyei szint megszüntetésével a szolgáltatások távolabb kerülnének az állampolgároktól, tehát amiért idáig a megyeszékhelyre kellett utazni, azért ezentúl a régióközpontokba – valószínűleg egy másik megyeszékhely – kellene eljárni.
A Magyar Nemzet úgy tudja, a kormány tisztában van azzal, hogy a megyék összevonása is alkotmányos aggályokat vethet fel – az alaptörvénybe ütközik ugyanis, ha kétharmados ügyben feles törvénnyel járnak el. Ugyanakkor a kabinet elszánt, mert spórolni szeretne az önkormányzatokon, és a reformretorikán túl végre kézzelfogható eredményt szeretne felmutatni.