Sólyom László szabad utat adott a Gyurcsány-csomagnak

Sólyom László aláírta a Gyurcsány-csomag pénzügyi törvénymódosításokat tartalmazó részét. A köztársasági elnök azért nem küldte vissza megfontolásra a törvényeket, „mert tekintettel volt a költségvetés helyzetére, valamint a magyar gazdaságpolitika nemzetközi megítélésére". • A pártok reagálása

Sólyom László köztársasági elnök hétfőn aláírta az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról, a házipénztáradóról és az államháztartás egyensúlyát javító különadóról, valamint járadékról szóló törvényeket – közölte az államfő sajtóirodája.
A törvényekkel kapcsolatban több szervezet és magánszemély fordult az államfőhöz, kérve, hogy küldje meg a törvényeket az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra juttassa vissza az Országgyűlésnek.

A múlt hét folyamán a Bankszövetség és a Levegő Munkacsoport is konkrét kifogásokkal fordult az államfőhöz. Az előbbi problematikusnak tartotta a kamattámogatásokra kivetett járadékot, illetve sérelmezte, hogy az új szolidaritási adó mellett még bankadó is terheli az érintetteket. Az utóbbi főleg a különadót és a házipénztáradót kifogásolta.

Mindkét szervezet szerint a kiigazító intézkedések több ponton alkotmányellenesek, ezért előzetes normakontrollt szerettek volna elérni. Szintén levélben fordult Sólyom Lászlóhoz a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, ők arra szerették volna rávenni a köztársasági elnököt, hogy küldje vissza átdolgozásra a parlamentnek a csomagot.


A köztársasági elnök az alkotmány értelmében csak akkor küldhet meg az Alkotmánybíróságnak egy kihirdetésre váró törvényt, ha – az Alkotmánybíróság gyakorlatára is tekintettel – meggyőződött a törvény alkotmányellenességéről – olvasható az MTI-hez eljuttatott elnöki közleményben.
Ebben az is szerepel, hogy az Országgyűlésnek pedig azért nem küldte vissza megfontolásra a törvényeket az államfő, „mert tekintettel volt a költségvetés helyzetére, valamint a magyar gazdaságpolitika nemzetközi megítélésére. Ahhoz, hogy az adóemelésekkel járó áldozatnak értelme legyen, a köztársasági elnök szükségesnek tartja, hogy a költségvetés hiányának csökkentése mellett az Országgyűlés olyan intézkedéseket hozzon, amelyek pontos menetrendet és határidőket követnek, és biztosítják Magyarország hosszú távú és fenntartható fejlődését” Ezért az államfő a törvények kihirdetése mellett döntött.

Az ezek után a kihirdetéssel törvényerőre emelkedő egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítása tartalmazza többek között a kamatból és a tőzsdei ügyletekből származó jövedelmek 20 százalékos megadóztatását, az egyszerűsített vállalkozói adó kulcsának 15-ről 25 százalékra emelését és az általános forgalmi adó középső kulcsának 15-ről 20 százalékra emelését. Ugyancsak e törvény tartalmazza a minimális adófizetési kötelezettséget, az úgynevezett elvárt adót.
A házipénztáradóról szóló törvény „az üzletmenet által indokolt mértéket meghaladó állományra„ (300 ezer forint felett, amennyiben ez meghaladja az éves forgalom 0,8 százalékát) vezet be 20 százalékos adót, a kormányzat így kívánja megakadályozni a rendellenes házipénztár-használatot.
Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvény értelmében négy százalék szolidaritási különadó fizetésére lesznek kötelezettek a nyereséges vállalkozások és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyek. A bankok az államilag támogatott hitelek kamatbevétele után fizetnek majd 5 százalékos járadékot.

(MTI)