A német szakértők szerint az euróövezet jelenlegi tagországai között kialakult aszimmetrikus gazdasági viszonyok példa nélkül állnak a valutauniók újabb kori történetében. Ha a súlyos szerkezeti problémákkal küzdő kelet-közép-európai országok feladják önálló monetáris politikájukat, akkor külső sokkhatások vagy akár gazdaságpolitikai hibák is válságba taszíthatják a gazdaságot. Az itteni lakosság pedig meglehetősen rosszul viselné el az ezzel járó jövedelemcsökkenést, tekintve, hogy a nyugat-európainál sokkal alacsonyabb abszolút értékekről van szó – teszi hozzá a jelentés.
A térség államai közül Magyar-, Lengyel- és Csehország, valamint Románia kilátásait vizsgálják behatóbban a német szakértők. Hazánk esetében arra figyelmeztetnek, hogy a tervezett megszorítások és a nemrég végrehajtott kamatelemés miatt a második fél évben csökkenhet a lakossági fogyasztás, és ezzel a növekedés dinamikája. A tanulmány szerint az idei évre várt 4,3-ról jövőre mindössze 3,5 százalékra lassulhat Magyarországon a GDP-bővülés üteme.
Leginkább persze a büdzsé helyzete ad okot aggodalomra: az Allianz és a Dresdner Bank arra számít, hogy rövid távon a megszorítások dacára sem lehet jelentős mértékű konszolidációt megvalósítani, így az euró átvételének időpontja jócskán kitolódik. A költségvetés hiánya az idei 9,5-ről jövőre csak a GDP 8 százalékára mérséklődhet.
A másik három térségbeli országban ezzel szemben továbbra is erőteljes, öt százalék körüli GDP-növekedést jósol a jelentés. Csehországban a politikai bizonytalanság várhatóan nem lesz hatással a gazdaság teljesítményére.
Romániában a csak lassan csökkenő inflációt és a folyó fizetési mérleg magas, a GDP 10 százaléka körüli hiányát említik a problémák között. A román költségvetés helyzete pedig kifejezetten jónak mondható.
(Világgazdaság)
Tseber Roland Ivanovics
Kárpátalján alapított Tisza szigetet Magyar Péter ukrán barátja, aki a kémbotrányban is érintett
