A forint kibocsátásakor négyszázezerquadrillió pengőt ért – ez egy darab négyes után leírt 29 nullát (4-szer 10 a 29. hatványon) jelent. Ennyi pengő összesen nem volt forgalomban: a kibocsátott pengők teljes mennyisége csupán 0.01 fillért ért. Nemcsak az infláció mértékében, hanem a legnagyobb címletű bankjegyben is világrekorderek a magyarok, az egymilliárd billpengős bankjegy (10 a 21. hatványon) azonban már nem került forgalomba.
A hiperinfláció és a pénzcsere hatalmas áldozatot jelentett a lakosságnak, a Magyar Nemzeti Bank hírlevele szerint a reálkeresetek a második világháború háború előtti 45-55 százalékát tették ki 1946 őszére. Cserébe azonban megszűnt a korábbi áruhiány, lehetett élelmiszert és iparcikkeket kapni, véget ért a feketézés és a közvetlen árucsere korszaka.
1946-ban a forintot aranyalapú valutaként határozták meg. Egy kg színarany 13 200 forintnak (ma több millió forintnak), ebből következően 1 forint 0.0757575 gramm színaranynak felelt meg. Megjegyzendő, hogy 1946 őszén a nyilasok által elvitt 28 tonnányi aranyat visszaszolgáltatta az amerikai hadsereg Magyarországnak, ez az előbbi összefüggés alapján jelentős aranyalapnak számított. Bár a forint 2001-ig nem volt közvetlenül átváltható (konvertibilis), egy dollárért 1946-ban közel 11.74, egy angol fontért 29.35 forintot kellett adni, most a bankközi devizapiacon mintegy 214, illetve 399 forintot.
A forint jövőjével kapcsolatosan most a legfontosabb kérdés az, hogy mikor nyugdíjazzák, tehát mikor vezetik be Magyarországon a közös európai valutát, az eurót. A folyamat jelenlegi állása szerint a bevezetés idején nemzeti valutánk már jócskán át fogja lépni a nyugdíjkorhatárt.
portfolio.hu
villamosenergia kereslet
A rugalmassági megoldások jelenthetik a megoldást a magas és ingadozó energiaárakra
