Felrúgják a minimálbér-megállapodást?

Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkáltatói oldala jelezte, az adó és járulékszigorítások, a korábban ígért kedvezmények elmaradása miatt a cégek nem tudják teljesíteni a múlt év novemberében kötött, a három éves minimálbéremelésre vonatkozó megállapodást. A szakszervezetek viszont magasabb minimálbért kérnek a megszorítások miatt. A kormánynak jó úgy, ahogy van.

A szakszervezetek korábban még azt követelték az új kormánytól, hogy tartsa magára kötelezőnek az előző kormány által aláírt megállapodást, mert a három évre szóló minimálbéremelés igen nagy eredmény az érdekegyeztetésben, a partnerek kölcsönösen sok kompromisszumot vállaltak míg megkötötték az egyezséget.

A szakszervezetek többet szeretnének

A szigorodó adó- és járulékszabályok hatására viszont már a szakszervezetek is újratárgyalásról beszéltek, természetesen ellenkező előjellel, mint a munkáltatók. Szerintük – mivel a munkavállalókra kívánják hárítani ismét a terhek nagyobb részét –, nem a múlt évben kötött megállapodásban szereplő minimálbértételek csökkentéséről, hanem ellenkezőleg, annak emeléséről, vagy más, a munkavállalók anyagi körülményeit javító intézkedésekről kell majd tárgyalni ősztől.

A napokban szakszervezeti részről ismét nyilvánosságot kapott az őszi tárgyalásokra vonatkozó igény. Különösen arra tekintettel, hogy a kormány nem akarja fenntartani a magasabb minimálbér adómentességét. Egyes szakszervezetek szerint a szigorítások miatt az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kötött megállapodásban az idei évre országos célként kitűzött 3,5 százalékos reálkereset-növekedést sem lehet majd elérni. Ezért a 4-5 százalékos bruttó keresetemelési javaslat emeléséről is tárgyalni akarnak.

A kormány, ha muszáj, tárgyal

A kormány eddig arról nyilatkozott, hogy számára elfogadható a korábbi megállapodás, nem kezdeményezi annak újratárgyalását, de a szociális partnerek újratárgyalási igénye elől sem zárkózik el. Az, hogy sikerült elfogadni egy több évre szóló országos bérmegállapodást, jó alapot jelent arra, hogy egy átfogó gazdasági-szociális megállapodásról tárgyaljanak – vélte a megállapodás aláírásakor a kormányzati oldal. Jelentősnek tartotta a kormányzati oldal a megállapodást azért is, mert a minimálbért a létminimumhoz igazították.

Ugyanakkor az adójóváírás és a kiegészítő adójóváírás rendszerének jövő évtől kezdődő „befagyasztása„ azt eredményezi, hogy jövőre már a minimálbér után is adózni kell, persze csak akkor, ha azt a megállapodásnak megfelelően megemelik majd. Az adótörvények szerint 2007-től a 65 500 forintos havi minimálbér teljes adómentessége megszűnik: a 11 790 forintos szja-ból 11 340 forintnyi részt ellensúlyoz a kétfajta jóváírás. Rá egy évre pedig még nagyobb hányad után keletkezik szja-bevétele a büdzsének, hiszen a szociális partnerek 2008-ra 69 000 forintos minimálbérben egyeztek meg, vagyis a már 12 420 forintos szja-ból változatlanul 11 340 forintot kompenzál majd a jóváírás. (A Világgazdaság számításaira eltérően reagáltak a szocialista politikusok: Lendvai Ildikó szerint valóban adózni kell majd az után a „néhány ezer” forint után, amennyivel nő a minimálbér összege, Gyurcsány Ferenc viszont kijelentette: nem tervezi a kormány a minimálbér megadóztatását.)

A munkáltatók felmondják a megállapodást?

Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkáltatói oldala már júniusban kijelentette, hogy az idén ősztől, illetve a jövő év elejétől alkalmazott adó és járulékszigorítások, a korábban ígért kedvezmények elmaradása miatt a cégek nem tudják teljesíteni a múlt év novemberében kötött, a három éves minimálbéremelésre vonatkozó megállapodást, ezért – ha az őszi tárgyalások nem vezetnek általuk elfogadható eredményre – felmondják a megállapodást. Az álláspontok tehát eléggé távol vannak, viharos tárgyalásokra lehet számítani.

A múlt év novemberében kötött megállapodás lényege, hogy az idén az előző évi 57 ezer forintos minimálbért 62.500 forintra emelik, valamint 2007-ben 65.500 forintos, 2008-ban 69.000 forintos lesz a minimálbér. A megállapodás alapján a szakképzetteknél a minimálbérhez rendelt bérminimumot vezetnek be. Ennek szorzószáma az idén az első félévben csak ajánlott volt, a második félévtől, illetve 2007-ben és 2008-ban pedig már kötelező.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, és/vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben kétéves gyakorlatig 1,05, két év gyakorlat felett 1,1-szeres jelenleg a minimálbérhez viszonyított szorzó. A munkáltatók szerint ez az idén sem tartható, de ezt már nem akarják újratárgyalni, a következő évekre vonatkozó tételeket viszont nem vállalják. Ezek a szorzók kötelező jelleggel 2007-ben 1,1, illetve 1,15, 2008-ban 1,2, illetve 1,25.

A megállapodásban szerepel az is, hogy a felsőfokú iskolai végzettséget és/vagy akkreditált felsőfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben 2006-ban, 2007-ben, illetve 2008-ban lehetőleg a minimálbérhez viszonyított 1,4; 1,5; 1,6-os szorzót alkalmazzanak a munkáltatók.
(MTI, MNO)