Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazin Christian Stöcker Az elnök blogja című cikkében ismertet egy kuriózumnak számító internetes naplót.
Miközben Iránban keményen elnyomják a független bloggereket, Mahmúd Ahmadinezsad elnök egy saját internetes naplót indított. Az első bejegyzésben az elnök gyermekkoráról, a vizsgaírás közben vérző orráról ír, és azon elmélkedik, vajon világháborúra készül-e Izrael és az Egyesült Államok?
Egy Isten háta mögötti falu szegény családjába született, akkor amikor „a városi életet tekintették tökéletesnek”, írja az iráni elnök. Apja szorgos kovács volt, aki végül arra kényszerült, hogy
Teheránba költözzön, annak ellenére, hogy a világi csillogás sohasem vonzotta- folytatja Ahmadinezsad.
A naplóban egy kitérőben megemlíti a hatalomittas Szaddam Huszeint, aki az amerikai és a nyugati államok támogatása ellenére egyetlen centiméter iráni földet sem tudott elfoglalni. Ahmadinedzsad a forradalmi gárda katonájaként részt vett az 1988-ban véget ért háborúban. A naplóba beépítettek egy szavazási lehetőséget.
A következő kérdésre lehet válaszolni: :
-Úgy gondolja, az Egyesült Államok és Izrael szándéka, hogy a Libanon elleni támadással kirobbantson egy újabb világháborút?
A napló olvasói úgy tűnik, kevésbé sötéten látják a világot, mint a szerző: a vasárnap estig leadott 3500 szavazatból 52 százalék nemmel voksolt a kérdésre.
Bild Zeitung (bild.t-online.de)
Mint a német nyelvterület minden sajtótermékében, így a legnagyobb példányszámú európai bulvárlapban is a Nobel-díjas író késői önvallomása a téma. A bel- és külföldi reakciókkal Hans-Jörg Vehlewald Felháborodás Grass hosszú hallgatása miatt című cikkében foglalkozik.
Lech Walesa, egykori lengyel elnök és a béke Nobel-díj tulajdonosa, felszólította Grasst, hogy adja vissza a Danzig díszpolgára címet. Walesa (aki szintén a város díszpolgára) úgy fogalmazott: Létrejött egy igen kellemetlen helyzet. Ebben a társaságban nem érzem jól magam. Nem tudom, talán érdemes lenne végiggondolni a cím visszavonását. Ha ismert lett volna SS tagsága, akkor nem kapja meg a kitüntetést. A legjobb volna, ha maga mondana le róla.
Wladyslaw Bartoszewski egykori lengyel külügyminiszter úgy fogalmazott: Grass a baloldal moralistája volt és mindenkit megbélyegzett, aki valamikor engedett a nemzetiszocializmus csábításának. Ez a 60 évnyi hallgatás és az erkölcsi hamisság megmagyarázhatatlan annál az embernél, aki oly sok jót tett.
Ezzel egy kicsit elkésett – vélekedett Walter Kempowski. A német író szerint Grassra is érvényes a Biblia azon verse: a vesse az első követ, aki bűntelen.
Hasonlóan vélekedett Helmuth Karasek irodalomkritikus is: Fegyveres-SS tagsága csekélység lenne, ha nem éppen Grass lett volna az később, aki az erkölcsi bunkót a leggyakrabban suhogtatta. Karasek meggyőződése: 1999-ben Grass nem kapta volna meg az irodalmi Nobel-díjat , amennyiben az SS múltja már akkor ismert lett volna.
Csalódottságának adott hangot a cseh PEN Club is, mely szervezetnek Grass is tiszteletbeli tagja. A prágaiak most arról tanácskoznak, hogy visszavegyék-e az 1994-ben Grassnak adott Karel Capek-díjat.
Egészen másként látja a zsidó publicista Ralph Giordano, (csak Grasshoz mérhető múltfeldolgozó szerk.) aki dicsérte a vallomást: jó, hogy Günter Grass, megtette ezt. Az író ezzel óvott a fiatalok megtéveszthetőségétől.
Joachim Fest, az ismert német történész rejtélynek nevezte Grass viselkedését. Nem értem-modja- hogyan apellálhat valaki 60 éven keresztül éppen náci ügyekben a nemzet rossz lelkiismeretére és most bevallja, hogy mélyen belegabalyodott ama rezsimbe. Nem tudom, hogyan játszhatta valaki ilyen sokáig a kettős szerepet.
Fest szerint súlyos károkat szenvedett Grass imázsa. Ettől az embertől többé már használt autót sem vennék. Grass évtizedekig erkölcsi intézményként viselkedett és generációjának tagjait súlyosan bírálta. Pedig – függetlenül attól, hogy mennyire önkéntesen – sokkal inkább belesüppedt a náci mocsárba, mint sokan azok, akiket kritizált. Ilyet egyszerűen nem illik tenni.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Michael Jeismann Grass kiszabadíthatta volna Hitlert című cikkében mutatja be azt a 10. SS páncéloshadosztályt, amelyben állítólag a Nobel-díjas író harcolt.
A hadosztály nevét az 1943. októberi Führer-paranccsal Georg von Frundsbergről nevezték el, aki a XVI. században mint a császár hadvezére,haderő -reformerként vált ismertté. A lovasságra alapuló harcászat helyett a svájci mintára épülő gyalogság bevezetését erőltette. „Sok ellenség, sok elismerést“ jelszavát talán nem ő találta ki, de máig ezt tartja a közvélekedés legismertebb mondatának. S egy feltörekvő fiatalnak, mint Grass, bizonyosan hízelgett, hogy olyan egységben szolgálhat, mely már a Walhallába jutott.
A hadosztály rövid galíciai bevetését követően a normandiai partraszállás visszaveréséért harcolt, majd 1944 augusztusában kitört falaise-i zsákból. 1944 decemberében (helyesen szeptemberében szerk.) az alakulat részt vett a szövetségesek „Market Garden“ ejtőernyős akciójának megállításában. Bizonytalan, hogy Grass harcolt-e a hollandiai harcokban. A hadosztály később az elzászi colmari hídfőben harcolt. 1945 elején Cottbus-Spremberg térségébe került, feladata a szovjet támadás megállítása, majd a bekerített Berlin kiszabadítása lett volna. Más szóval: Grass kiszabadíthatta volna Hitlert. A hadosztályt azonban Sprembergnél felmorzsolták, így Grassnak sem sikerült Hitler kiszabadítása.
Focus (focus.msn.de)
A müncheni hírmagazin„Az embergyűlölet példája címmel foglalja össze a berlini fal felépítésének 45. évfordulóján tartott megemlékezéseket.
Az 1961. augusztus 13-án felhúzott berlini fal hatalmas szenvedést okozott az embereknek- írta vasárnapi nyilatkozatában az SPD elnöksége. A fal felépítése egy, az embereket gyűlölő politika példájává lett. Ronald Pofalla, a CDU pártigazgatója kiemelte, hogy a fal története azt is megmutatta, hogy végül az önrendelkezés és a szabadság erősebb, mint az erőszak és az elnyomás. A CDU tisztelettel emlékezik a fal és szögesdrót több mint 1000 áldozatára és családtagjaira.
Klaus Wowereit (SPD) berlini főpolgármester és Wolfgang Schäuble (CDU) belügyminiszter megkoszorúzták a Bernauer utcai emlékhelyet. Wolfgang Thierse (SPD), a Bundestag alelnöke (maga is az NDK-ban élt, a szerk.) szerint fontos lenne az NDK-t részletesebben tanítani az iskolákban. Az NDK 1961. augusztus 13-án kezdte elszigetelni Berlin nyugati részét, s ezzel a lépéssel megpecsételte Németország megosztottságát.
origo.hu
Itt van az "agyhalottnak" nevezett EP-képviselő válasza Magyar Péternek
