Veszélyben az USA energiapolitikája

Nem elég független a Közel-Kelettől az USA energiapolitikája – írja a Notable News. Bár az elnök többször is felterjesztett energiapolitikai terveket a kongresszushoz, az rögtön elutasítja azokat. Hol van Kim Jong Il? – teszi fel a kérdést a Weekly Standard, lévén, hogy az észak-koreai diktátor nem mutatkozott nyilvánosan a közelmúltban végrehajtott rakétakísérletek óta.

Notable News

Egy teljes körű közel-keleti háború hatalmas pusztítást végezhetne az amerikai gazdaságban – írja a Free Congress Alapítvány szakértője. Sőt, talán még a hadviselési képességeit is megtizedelhetné az országnak. Az USA olajimportjainak 25 százaléka származik a régióból, mely meglehetősen bizonytalanná válhatna krízishelyzetben. Bár az elnök többször is felterjesztett energiapolitikai terveket a kongresszushoz, az rögtön elutasítja azokat, ellehetetlenítve az ország függetlenedését energiapolitikai kérdésekben.

Az Egyesült Államok naponta körülbelül 20 millió hordónyi olajat fogyaszt el – ebből 12 milliót importálnak. Az ország jelenleg 727 millió hordónyi stratégiai tartalék olajkészlettel rendelkezik, de ez mindössze 60 napra lenne elegendő. Kanada, az USA legnagyobb nyersolaj szállítója, ráadásul nem is rendelkezik ilyen tartalék raktárkészlettel, ezért krízishelyzetben feltehetően felfüggesztené az USA-ba irányuló exportokat. A probléma azonban nem halad a megoldás felé, állítja a szakértő, mert a hazai kitermelés ellen sikeresen lobbiznak környezetvédők, állatvédők és a globális felmelegedés vészharangjait kongatók a Greenpeace-től kezdve a Zöld Párton át Al Gore volt alelnökig.

The Weekly Standard/Associated Press

Hol van Kim Jong Il? – teszi fel a kérdést a neokonzervatív Weekly Standard magazin, lévén, hogy sajtóforrások szerint az észak-koreai diktátor nem mutatkozott nyilvánosan a kommunista ország közelmúltban végrehajtott rakétakísérletei óta. Fidel Castro kubai despota színről való távozása óta Kim Jong Il már a második vörös önkényuralkodó, aki „eltűnik.”

New York Sun

Hirtelen dzsihád szindrómának nevezi egy szakértő azt a nemrégiben történt terrorcselekményt, mely Seattle-ben zajlott le. A pakisztáni származású Naveed Afzal Haq nem az a fajta muszlim volt, akiről bárki is azt gondolta volna, hogy terrorista. A hirtelen dzsihád szindróma lényege azonban éppen az, hogy addig békésnek, normálisnak tűnő muszlimok gyilkos őrjöngésbe kezdenek. Haq egy 14-éves lány hátának szegezett pisztollyal jutott be a Jewish Federation of Greater Seattle (A Nagyobb Seattle Zsidó Szövetsége) épületébe, ahol egy nőt lelőtt, további öt embert pedig megsebesített két nagy kaliberű, félautomata fegyver segítségével.

Az áldozatok egyike 17 hetes terhes volt. Szemtanúk elmondása szerint Haq kijelentette: muszlim amerikai vagyok. Haragszom Izraelre.
A szakértő szerint az ilyen esetek azonban nem történhetnek izolációban: mindez egy folyamatos, Amerika-ellenes, keresztényellenes, antiszemita propaganda eredménye, melyet mecsetekben, iskolákban és a médiában hallhatnak a muzulmánok nap mint nap.