Fizethetünk Ferihegyért – miért nem tárgyaltak Medgyessyék?

Elvesztette a Ferihegyi-pert a magyar állam, így 17-18 milliárd forint kártérítést kell fizetnie a B-terminált korábban megépítő kanadai cégnek – közölte Veres János pénzügyminiszter. Az Airport Development Corporation (ADC) a most megítélt pénz valamivel több mint feléért hajlott volna a peren kívüli egyezségre, ám a Medgyessy-kormány ettől elzárkózott.

Elvesztette a magyar állam azt a nemzetközi pert, amelyet a ferihegyi 2B terminált felépítő kanadai befektető indított: így 17-18 milliárd forintot kell fizetnie 30 napon belül. Az információt a kormányszóvivői tájékoztatón a pénzügyminiszter is megerősítette. Veres János közölte: hivatalos végzés még nincs a kormány kezében, de papír van a döntésről. A kártérítési kötelezettség az Orbán-kormány azon döntésének következménye, amely – „finoman szólva nem volt befektetőbarát...” – fogalmazott Veres János.

Mint ismert: a 2B terminál megépítésére 1996-ban hozták létre a Ferihegyi Utasterminál-fejlesztő Kft-t, melynek tagja egy kanadai cég, illetve a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) volt. A pénzt főként a kanadaiak teremtették elő tagi kölcsönből, illetve hitelből. Két évvel később elkészült a terminál és elvileg 2010-ig üzemeltethette volna a Kft. A Fidesz-kormány közlekedési minisztere, Fónagy János azonban 2001-ben megszüntette az LRI-t és a reptér üzemeltetését átadta a Budapest Airportnak. Így a kanadaiakat is magában foglaló kft-t egyik napról a másikra kitették a reptérről.

A Magyar Állam számára rendkívül hátrányos konstrukció felbontása gazdaságilag ésszerű és jogilag megalapozott volt, hiszen a Horn-kormány működése során a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér 2B termináljának építésére 1997. február 27-én megkötött szerződések súlyosan sértették a magyar fél érdekeit – fejtett ki ma Fónagy János, az Orbán-kormány egykori közlekedési minisztere.

A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy a fejlesztés érdekeit is szolgáló törvénymódosítást – amely szerint a repülőtér működtetési körébe tartozó tevékenységek gyakorlását a működtető harmadik személy részére nem engedheti át, a parlament 2001. decemberében egyhangúlag, ellenszavazat nélkül fogadta el. A magyar szerződő fél jogutódja ezután a korrekt elszámolás érdekében azonnal tárgyalásokat kezdeményezett az ADC-vel, ezeket azonban a 2002. tavaszi kormányváltás megakasztotta. Az ADC többször megkereste a Medgyessy-kormányt, de a magyar fél az egyeztetésektől elzárkózott, és annak kimenetelét bírósági eljárásra bízta – hangsúlyozta Fónagy János.

(MTI, hirtv.hu)