Kovács Árpád: Fontos vitát indíthat el a népszavazás

Az Állami Számvevőszék elnöke szerint a Fidesz népszavazási kezdeményezése talán elindít egy széleskörű társadalmi vitát arról, hogy milyen Magyarországot akarunk. Kovács Árpád az InfoRádió Aréna című műsorában kiemelte: meg kell nézni, hogy milyen hatásai volnának egy gondoskodó államnak, illetve az állampolgári öngondoskodás irányába való elmozdulásnak.

A népszavazási kezdeményezés nagyon érdekes szakmai szempontból. Messze egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy végre talán elindít egy olyan vitát, amely választ adhat a hogyan tovább kérdésére, arra, milyen Magyarországot akarunk – mondta Kovács Árpád.

Egy Svédországhoz hasonló gondoskodó állam magas adókkal és az ehhez kapcsolódó lépésekkel jár. A másik irány az állampolgárok öngondoskodása, ami alacsony adókkal és jelentős keresetnövekedéssel jár, de sokkal több mindenért kell fizetni kell – tette hozzá.

Az ÁSZ elnöke szerint szembetűnő ellentmondás az, hogy ma a kormány megpróbál az egészségügyben elmozdulni az öngondoskodás felé, míg a nyugdíjak vonatkozásában egy teljesen más irányba halad az ország, és a 13., 14. havi nyugdíjról folyik a vita. Ezt összhangba kell hozni – hangsúlyozta Kovács Árpád. Senki nem számolta még ki, melyiknek milyen hatásai lennének

Az ÁSZ elnöke ugyanakkor rámutatott arra, hogy Magyarországon senki nem számolta ki, hogy az egyik, illetve a másik választásnak milyen társadalmi és államháztartási hatásai lennének.

Kovács Árpád megjegyezte: adott esetben az ÁSZ kutatóintézetének rá kell szánnia magát, hogy egy ilyen kutatást elvégezzen, ha mások nem teszik meg.

Bízom abban, hogy a jövő év ebben a tekintetben egy nagyon érdekes, számokkal és társadalmi perspektívákkal megalapozott vitát hoz – hangsúlyozta az ÁSZ elnöke.

Kovács szerint a főbb számok tekintetében tartható lesz a jövő évre tervezett költségvetés, ha csak az adófronton, vagy más bevételek területén nem következik be valamilyen „rettenetesen kellemetlen fordulat„. Megjegyezte: a múltban mindig kifogásolták, hogy nem készültek a kedvezőtlen verziót alapul vevő tervek. Ezt a konvergenciaprogram véleményezése során is hangoztatták. A 2007-es költségvetés számainak valóságtartalma azonban azt jelzi, hogy inkább pesszimista prognózisra épül – tette hozzá.

A nagyobb kérdés az – jegyezte meg az ÁSZ elnöke -, hogy 2008-ra, illetve 2009-re mit tervez a kormány, valamit az, hogy az idei év nyugtalanító őszi eseményei mennyire hatottak vissza a különböző törvények elkészítésére, a hiány visszaszorításához szükséges intézkedések előkészítésére.