Para-Kovács Imre: Lassan, nagyköveteknek

„Orbán lejáratására szólítják fel a nagyköveteket.” (Magyar Nemzet, október 28.)

Para-Kovács Imre: Nem hiszem, hogy meglepetést fogok okozni, ha megmondom: ez így, ebben a formában természetesen nem igaz, a cikkben legalábbis nem találtam meg a címben beígért lejáratást, hacsak azt nem veszem annak, hogy a jegyzékben, ami – hol is máshol? – a morális forradalom központi napilapjánál landolt, az áll, hogy „az ellenzék vezére a köztársaság demokratikus politikai erői helyett a radikálisokkal kötött szövetséget”, illetve, hogy „felmentette az alól az erkölcsi gátlás alól az emberek százait, ezreit, de épp eleget ahhoz, hogy ezt műveljék a városban és az országban, ami alól nem lehet felmenteni senkit”.
Az utóbbi mondatnak tulajdonképpen nincs semmi értelme, de előfordulhat, hogy kiragadott, és hiányzik belőle a lényeg, alany, állítmány, ilyesmik, azonban ahhoz elég, hogy fejcsóválásba kezdjek. Lejáratásról nincs tehát szó, különben is felesleges, mivel Orbán minden alkalmat megragad, hogy széles nyilvánosság előtt csináljon bohócot magából, azonban azt is erősen kétségesnek tartom, hogy ilyen jegyzetekre lenne szükségük nagyköveteinknek szerte a világban.

(Magyar Hírlap, 2006. október 30.)